Színházi Élet, 1921. március 5–12. (10. évfolyam, 10. szám)

1921-03-05 / 10. szám

_6 REMEKMŰ A Bucsukeringő női főszerepe ! Az Eötvös művészet remeke. BUFTI SZÍNHÁZI ÉLET Hallatlanul friss és újszerű a kis tréfa, amely­nek elsőrangú látványossága Boross mint Romeo. De kitűnőek a többiek is: Szegheő, Matány, Gárdonyi, Székely, Pázmánné, Fe­kete, Krémer Lili. Külön fejezet illeti meg a magánszámokat. A kabaré házi­szerzői Zágon István, Lengyel István, Szirmay Albert, Buda­y Dénes, Pallos János mindenképen kiválóat nyújtottak. Kö­kény Ilona a mai műsor nagysikerű Don Brai>aviáján kívül „Szelleme­t idéztem" cím­mel énekel egy kitűnő kuplét. Ilosvay Rózsi két dala „Majd fent az égben" és a párisia­san finom „Titok" a chansonirodalom gyöngye. Boross Gézának különösen Zerko­witzról énekelt kupléja tetszik. Kállay An­géla (Életpálya, Nagylány dala), Babrik János (A rózsa) és a kitűnő Bánóczy (Nézeteltéré­sem volt) mind megérdemelt sikert aratnak szólóikkal. Minden elismerés megilleti Mészáros Iván dr.-t, az Andrássy úti Színház direktorát, aki sok hozzáértéssel állította össze a műsort. III. Napoleon levele Beöthy CÚS3IÓ003 Beöthy Lászlónak, aki az Unió vezér­igazgatói állásában elég elfoglalt ember. A minap Beöthy egy levelet kapott postán. Francia nyelvű levél volt. Magya­rul körülbelül ez az értelme: „Kedves igazgató Ur, — van az ön társulaténál egy színész, a neve Ujj Kálmán. Ez alakítja most a szín­padon minden este III. Napoleont. Az alakítás olyan tökéletes és mű­vészi, olyan nagyvonalú és kolos­­szális, maga Ujj egyáltalában olyan példátlanul kitűnő és zseniális szí­nész, olyan halhatatlanul kedves és szeretetreméltó ember, hogy bátor vagyok önt felszólítani, utaljon ki neki még a mai nap folyamén.öt­ezer (5000 —) korona előleget. Üd­vözli kész hive: III. Napoleon. Beöthy elolvasta a levelet. Aztán ki­ment a Lázár Ödön szobájába. Mint igen helyesen sejtette: érdekes véletlen folytán éppen ott ült Ujj Kálmán. Beöthy szigorúan ránézett és meglobogtatta a császár levelét: — Ismeri ezt a levelet? Ujj igen naiv és őszinte arccal bámult Beöthyre. — Én? Miféle levelet ? Sohasem lát­tam. — Csak azért, mert francia nyelvtani hibák vannak benne. Én tudok franciául és ennélfogva nem hihetem el, hogy III Napoleon irta. Tehát nem is teljesít­hetem. Ujj arca savanyura nyúlt. — Az ördög vigye el azt a Faragó Gézát. Pedig mondtam neki, hogy gon­dosan diktálja. Beöthy szigorú arca ekkor derűssé változott. — Majd megpróbálunk valamit Oda­adjuk a levelet Lázárnak. Ő esetleg el­hiszi, hogy a levelet a francia császár írta és kiutalja az előleget. Ha magának szerencséje van. Lázár nem fog tudni franciául. Szólt és átadta a levelet Lázárnak. Lázár ránézett Ujjra, lassan-lassan el­mosolyodott és megszólalt: — Na nem bánom. Nem tudok fran­ciául . . . Pedig tud. Pázmánné, Kökény Andrássy-úti Színház : „A primadonna" (Angelo fotografii)

Next