Színházi Élet, 1921. július 17–23. (10. évfolyam, 29. szám)

1921-07-17 / 29. szám

X. évfolyam 1921 julius 17-től julius 23-ig SZÍNHÁZI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP 29. szám ELŐFIZETÉSI ÁRA: Budapesten és vidéken Negyedévre 115.— K­EGYES SZÁM ÁRA: Budapesten „ -n és vidéken * IU. Pályaudvarokon 12 K Amerikában 15 cent Hirdetések mm.-sora 8 korona SZÍNHÁZI ÉLET MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR Szerkesztőség Erzsébet-körút 24 Telefon József 129-35 Kiadóhivatal Erzsébet-körút 29 Telefon József 121-73 A jegypénztár száma: Telefon József 121-72 HELIK­ON írta: HERCZEG FERENC A tó malachitszínű romok kékes rózsaszínűek, és gyöngyös fényű, a dombokon a vár­a parkban fehéroszlopos glorietta áll. A biedermayer metszeteken ilyen „a barátság temploma" Az egész tájkép derűsen, szinte édesen regényes, mintha régi zenélő órára komponálták volna. A százéves topolyafák alatt ősz üstökű költő áll és bús, szép verseket deklamál a hazáról és a szerelemről. Előtte, körülötte széles sarlóban a közönsége: az ország gubernátora, püspökök, miniszterek, generálisok, sok, sok világosruhás asszony és leány, fehér papok, tanulók A balatoni szél olykor megringatja a hatalmas, vén fákat, néha rigó füttyent bele a jambusok zengő áramlásába. Mi a helikoni ünnep? — Szimbólum, még­pedig ségeiben megkapóan szép, tartalom dolgában mélységes külső­szim­bólum. Tartalma: az irodalom tüntető megbecsülése. Mindegy, hogy kinek a személyében: a tisztesség magának a nemzeti irodalomnak szól. Az ünnep eszébe juttatja az országnak, hogy az ember nemcsak kenyérrel él A politikán és az üz­leten kívül, a kettő fölött, van egy hatalom, amely ékessége, erőssége és gazdagsága minden magyar embernek: az irodalom. Festetics Tasziló herceg hálára kötelezte a kultúra minden munkását és minden barátját, midőn jó időben új életre keltette a száz esztendő óta alvó helikoni hagyományt. És elismerés illeti Keszthely városát, amely elhatározta, hogy ezentúl tíz­évenként meg fogja ismételni az ünnepeket. A nagyszerű alap, a gyönyörű keret — melyet joggal irigyelhetne tőlünk az egész világ, — készen áll­ az irodalom gondja, hogy mit tud belőle magának csinálni.

Next