Színházi Élet - 1921/40. szám

A nagy népszínműversengésben a győze­lemre pályázók közé beállt a főváros legif­jabb színháza, a Renaissance is. Előadták a „Tót leány"-t, Almási Balogh Tihamér és Serli Lajos népszínmű­vét, amelyet évtizedek­kel ezelőtt játszottak a Népszínházban, a címszerepben természetesen Blaha Lujzával. Eddig három népszínművet újítottak fel a pesti színházak, A piros bugyellárist, A falu rosszát és A tót leányt, mind a háromnak első sikere Blaha Lujza nevéhez fűződik, aki most is ott ült a premieren a színház felvirágozott páholyában. A Renaissance színház színészei büszkék lehetnek erre az előadásra, valamennyien magukkal hozták a népszínműjátszás művészetét, a vidéken eltöltött évekből- A Színház alaposan kitett magáért, minden szerep megtalálta a leg­megfelelőbb színészt és a darabot is igen szerencsésen választotta meg. A tót leány cselekménye kedves történet, romantikus és tréfás részjelekben egyaránt bővelkedik. Berky Lili, aki Blaha Lujza örö­két vette át, pompás színészi kvalitásait ér­vényesítette, igazi népszínmű-primadonna volt, táncai, játéka, gyönyörű nótái megta­lálták az utat a szivekhez és sikerhez. Part­nere, Gázon Gyula, a falu természetes, be­csületes sihederét játszotta, megkapó közvet­lenséggel. Gyönyörűen énekelt, egész játé­kát bensőség, melegség, szív jellemezte. A fiatal pár mellett az öreg pár, Dezséri Gyula és Vágóné Margit aranyos derűvel sugároz­ták az előadást. Pataki Ferenc eredeti színek­kel és közvetlenséggel játszotta az öreg tótot, Solymosi Sándor pedig az édesapjá­tól örökölt Misó szerepében bizonyította be, hogy milyen kitűnő színész. Réthey Lajos öreg Liptákja, Szabó Gyula őshumortól duz­zadó vidéki állatorvosa, Baranics Anna bá­jos, tehetséges Juliska, Kürti Teréz sikerült komika alakítása, a kisebb szerepekben pe­dig D. Huszár Irén, Erdős Alisz, Pethes Sándor, Hoykó Ferenc érdemlik meg az elismerést. Az előadást Dezséri Gyula ren­dezte, az ő érdeme a pompás, nagyszerű összjáték, éppen úgy, mint Meiler Dezsőé a három színes hangulatos színpad. A pesti publikum, amelyet meghódított ,,A piros bugyelláris" és „A falu rosssza" halk romantikája, fokozott örömmel fogadta Al­mási Balogh Tihamér és Serli Lajos nép­színművét, „A tót leány"-t. Ez a népszínmű ugyanis már többet ad a szokottnál, amel­lett, hogy víg és szomorú jeleneteken keresz­tül összefűzi egy magyar legény és egy tót leány szívét, a magyarsághoz hű tótok pom­pás rajzát is adja. „A tót leány"' tartalma, hogy vegyül össze két házasságban örök békességre egy magyar, meg egy tót család. Ezért is volt talán különösen nagy sikere. „Amikor a férj az a háznál" Végóné Margit, Dezséri Gyula Renaissance . ..A tót leány" (Labori felvétele) .

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék