Színházi Élet - 1921/40. szám
A nagy népszínműversengésben a győzelemre pályázók közé beállt a főváros legifjabb színháza, a Renaissance is. Előadták a „Tót leány"-t, Almási Balogh Tihamér és Serli Lajos népszínművét, amelyet évtizedekkel ezelőtt játszottak a Népszínházban, a címszerepben természetesen Blaha Lujzával. Eddig három népszínművet újítottak fel a pesti színházak, A piros bugyellárist, A falu rosszát és A tót leányt, mind a háromnak első sikere Blaha Lujza nevéhez fűződik, aki most is ott ült a premieren a színház felvirágozott páholyában. A Renaissance színház színészei büszkék lehetnek erre az előadásra, valamennyien magukkal hozták a népszínműjátszás művészetét, a vidéken eltöltött évekből- A Színház alaposan kitett magáért, minden szerep megtalálta a legmegfelelőbb színészt és a darabot is igen szerencsésen választotta meg. A tót leány cselekménye kedves történet, romantikus és tréfás részjelekben egyaránt bővelkedik. Berky Lili, aki Blaha Lujza örökét vette át, pompás színészi kvalitásait érvényesítette, igazi népszínmű-primadonna volt, táncai, játéka, gyönyörű nótái megtalálták az utat a szivekhez és sikerhez. Partnere, Gázon Gyula, a falu természetes, becsületes sihederét játszotta, megkapó közvetlenséggel. Gyönyörűen énekelt, egész játékát bensőség, melegség, szív jellemezte. A fiatal pár mellett az öreg pár, Dezséri Gyula és Vágóné Margit aranyos derűvel sugározták az előadást. Pataki Ferenc eredeti színekkel és közvetlenséggel játszotta az öreg tótot, Solymosi Sándor pedig az édesapjától örökölt Misó szerepében bizonyította be, hogy milyen kitűnő színész. Réthey Lajos öreg Liptákja, Szabó Gyula őshumortól duzzadó vidéki állatorvosa, Baranics Anna bájos, tehetséges Juliska, Kürti Teréz sikerült komika alakítása, a kisebb szerepekben pedig D. Huszár Irén, Erdős Alisz, Pethes Sándor, Hoykó Ferenc érdemlik meg az elismerést. Az előadást Dezséri Gyula rendezte, az ő érdeme a pompás, nagyszerű összjáték, éppen úgy, mint Meiler Dezsőé a három színes hangulatos színpad. A pesti publikum, amelyet meghódított ,,A piros bugyelláris" és „A falu rosssza" halk romantikája, fokozott örömmel fogadta Almási Balogh Tihamér és Serli Lajos népszínművét, „A tót leány"-t. Ez a népszínmű ugyanis már többet ad a szokottnál, amellett, hogy víg és szomorú jeleneteken keresztül összefűzi egy magyar legény és egy tót leány szívét, a magyarsághoz hű tótok pompás rajzát is adja. „A tót leány"' tartalma, hogy vegyül össze két házasságban örök békességre egy magyar, meg egy tót család. Ezért is volt talán különösen nagy sikere. „Amikor a férj az a háznál" Végóné Margit, Dezséri Gyula Renaissance . ..A tót leány" (Labori felvétele) .