Színházi Élet, 1921. november 6–12. (10. évfolyam, 45. szám)

1921-11-06 / 45. szám

.36 SZÍNHÁZI ÉLET Páris gyermekei Mindenki emlékszik még arra a hatalmas ostromra, amellyel a publikum megrohanta a Royal Apolló pénztárait tavaly, amikor a mozgó a „Cezarinát" tűzte műsorára. Ugyan­ilyen ostromra van kilátása a Royal Apolló­nak az idén is. November 7-től kezdődőleg négy héten át fogja bemutatni a legnagy­szerűbb ,Gaumont"-filmet, a négy részből álló ,Páris gyermekeit". Négy gyermek életéről van szó ebben a filmben, a szenvedéseikről és a bánatukról. A négy gyermek csupa báj és jóság és a legkeményebb szívü ember szeme sem ma­radhat szárazon, mikor látja őket- Micsoda tragédiákon mennek át, mennyi baj és sze­rencsétlenség éri őket. És ahová elkerülnek, mindenütt kemény ököllel üldözi tovább a négy gyermeket a sors. Minden szencsétlensé­gnek az apjuk az oka, aki elhagyja feleségét, gyermekeit, hogy rossz hajlamai szerint élhesse le az életét. Vagyonát elkártyázza és eljátssza lóverse­nyen, lezüllik, piszkos kalandokba elik, lebujokba jár, tolvajokkal aked kevered össze, akik magukkal rántják a sárba. Tulajdon­képpen ez a szerencsétlenül járt ember zú­dítja gyermekeire a sok szenvedést, aki tud­tán és akaratán kívül is magával rántja a gyermekeket a mélységbe. Azonban egy jó­szívű testvérpár, egy férfi és egy nő, min­denképpen azon vannak, hogy a négy gyer­meket megmentsék a boldog és becsületes életnek. Sok kalandon és veszedelmen ke­resztül ez sikerül is és szívükben a legna­gyobb szeretettel, a négy kis párisi gyermek apjuk halálos ágyától indulnak el a boldog­ság és nyugalom útján. A­­ Páris gyermekei" a legjobb „Gaumont"­filmek egyike és egészen biztos,hogy nagyon nagy sikert fog aratni mind a négy része. Lucy Doraine a RenAissanceban A Renaissance Színház november 5-ikén mutatja be új filmjét, amelynek címe »Egy asszony, aki ölt...«. Az ismert magyar ren­dező, Kertész Mihály rendezte a szenzá­ciós négyfelvonásos kalandot, amelynek fő­szerepeit a magyar Lucy Dorain és Al­fons Frieland játsszák. Ez a nem minden­napi film épp olyan sikert arat majd­ a közönség széles rétegeiben, mint annak­idején a szakközönség előtti bemutatóján. A külvárosi szállodában meggyilkolnak egy férfit, és mellette fiatal, elegáns höl­gyet találnak, akit gyilkosság gyanúja alatt letartóztatnak. A vizsgálóbírónak minden keresztkérdése, minden fenyegetése hiába­való, mert a fiatal nő sem nevét, sem egyéb körülményeit nem hajlandó elárulni. A bírák egy szenzációs trükkel tudják csak vallomásra bírni, amelynek során megismer­kedünk Dorothy asszony szomorú életével. Dorothy gazdag nagybátyja, Robay, há­zában él már gyermekkora óta és jegyese Forleighnak, aki gazdag gyáros, fl fiatalok napjait azonban állandó nézeteltérések ke­seritik el. Egy Harwood nevü kalandor közel férkőzik Dorothy szivéhez és a leány szakít vőlegényével és miután a vagyon­hoz jut, nőül megy Harwoodhoz, aki vele, mint Lord Burlington, tékozló életet folytat. A házaspár hamar tönkre megy és Do­rothy a legnagyobb nyomorral küzd, ami­kor megjelenik régi vőlegénye, Forlaigh, aki folyton szemmel tartotta szerelmesét. Amikor pedig Harwood öngyilkosságáról értesítette feleségét, Forleigh feleségül veszi az asszonyt. De alig élnek egy ideig együtt, értesülünk róla, hogy Harwood él "és állan­dóan zsarolja a házaspárt. Mikor már több­ször előfordul ez, végső kétségbeesésében revolverhez nyúl az asszony és leteríti volt férjét. A bírák meghatottan hallgatják az as­­szony szomorú történetét és ítéletükben felmentik Dorothyt. A Sascha filmjét a Radius-filmvállalat hozza forgalomba. D'Orsay, Roger-Qallet Coty Houbreant, PARFÜMÖK és kozmetikai különlegességek KOSZTELITZ KÁLMÁN. V., Dorottya­ u. 12. Renaissance: Alfons Frieland és Lucy Dorain

Next