Színházi Élet, 1922. május 7–13. (11. évfolyam, 19. szám)
1922-05-07 / 19. szám
II. évfolyam 1922 május 7-től május 13-ig 19. ELŐFIZETÉSI ÁRA Budapesten és vidéken Negyedévre 150.— K EGYES SZÁM ÁRA Budapesten. .. vidéken és K /II -cent pályaudvarokon Amerikában 15 Hirdetések mm-sora 15 korona SZÍNHÁZI ÉLET SZÍNHÁZI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR Szerkesztőség Erzsébet-körút 24 Telefon József 129-35 Kiadóhivatal Erzsébet-körút 29 Telefon József 121-73 A jegypénztár telefonszáma : József 121-72 A Kék madár Ina: LENGYEL MENYHÉRT Berlin, május hó. A „Kék madár" — egy orosz kabarét neve Berlinben. Tudatom önökkel, hogy a színházak a német fővárosban nagyon rosszul mennek, — a helyárak magasak és a produkciók gyengék ; — úgyszólván az egyetlen színház, amelyik minden este zsúfolva van : a Kék madár. A helyárak itt is nagyon drágák — 150—200 márka közt váltakoznak, de amit az oroszok ebben a kabaréban mutatnak, az minden pénzt megér. Az ember azzal az érzéssel távozik a színházból, hogy nyert, — sokkal többet kapott, mint amennyit befizetett. y Istenem, — az oroszok! A művészetet mégis ők tudják a legjobban, ahogy a „Kék madár" pompás pró dolgait nézem, egyszerre megilágosodik előttem, hogy miért. Mert mit mutatnak, az a földből nőtt, végtelen orosz pusztákból, a népvészetből — óriási háttere és népiultúrája van az orosz művészetnek, a legraffináltabb, modern kabarélyan, mint miár egy finom szalont, egy hazai hasonlattal éljek, mezőövesdi hímzéssel díszítenek s aongoránál valaki egész halkan népdalt énekel. (A magyar művészetnek is ez a háttere és ereje!) Ez nem a város, hanem a falu művészete, hihetetlen ízléssel szellemmel alkalmazva. S egyben forradalom a kabaré történetében azért is, mert a párisi montmartre-eredetű vad, szenvedélyes, aktuális viccektől csattanó kabaré a „Kék madár"-ral a pásztorjátékokig szelídült. S ebben a formájában szebb, eredetibb, mélyebb s költőibb, mint amilyen a régi kabaré volt. Legfeltűnőbb s legoriginálisabb benne a dekoratív rész. Rippl-Rónai festene ilyen díszleteket, — ha a színháznak dolgozna. Ez egyik első praktikus alkalmazása a modern festészetnek. De nem is dekorációk ezek a szó régi értelmében, csak egyegy a színpadra állított tarka vászon az egész, mely mégis több hangullatot áraszt, mint a régi teleépített színpad. Ugyanezt viszik következetesen keresztül a kosztümöknél. Nagyon sokat adnak a szemnek. Többek közt egy régi balladát játszanak — énekkel és mimikával. A kosztümöket Tschelischtschew tervezte. Csodájára lehet járni. Látszólag minden könnyű, kedves,