Színházi Élet, 1922. május 7–13. (11. évfolyam, 19. szám)

1922-05-07 / 19. szám

II. évfolyam 1922 május 7-től május 13-ig 19. ELŐFIZETÉSI ÁRA Budapesten és vidéken Negyedévre 150.— K EGYES SZÁM ÁRA Budapesten. .. vidéken és K /II -cent pályaudvarokon Amerikában 15 Hirdetések m­m-sora 15 korona SZÍNHÁZI ÉLET SZÍNHÁZI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR Szerkesztőség Erzsébet-körút 24 Telefon József 129-35 Kiadóhivatal Erzsébet-körút 29 Telefon József 121-73 A jegypénztár telefon­száma : József 121-72 A Kék madár Ina: LENGYEL MENYHÉRT Berlin, május hó. A „Kék madár" — egy orosz kabarét neve Berlinben. Tudatom önökkel, hogy a színházak a német fővárosban nagyon rosszul mennek, — a helyárak magasak és a produk­ciók gyengék ; — úgyszólván az­ egyetlen színház, amelyik minden este zsúfolva van : a Kék madár. A helyárak itt is nagyon drágák — 150—200 márka közt váltakoznak, de amit az oroszok ebben a kabaré­ban mutatnak, az minden pénzt megér. Az ember azzal az érzéssel távozik a színházból, hogy nyert, — sokkal többet kapott, mint amenny­it befizetett. y Istenem, — az oroszok! A művé­szetet mégis ők tudják a legjobban, ahogy a „Kék madár" pompás pró dolgait nézem, egyszerre meg­ilágosodik előttem, hogy miért. Mert mit mutatnak, az a földből nőtt, v­égtelen orosz pusztákból, a nép­­vészetből — óriási háttere és népi­ultúrája van az­ orosz művészetnek,­­ a legraffináltabb, modern kabaré­lyan, mint miár egy finom szalont, egy hazai hasonlattal éljek, mező­övesdi hímzéssel díszítenek s a­ongoránál valaki egész halkan nép­dalt énekel. (A magyar művészetnek is ez a háttere és ereje!) Ez nem a város, hanem a falu művészete, hihetetlen ízléssel s­zel­lemmel alkalmazva. S egyben forra­dalom a kabaré történetében azért is, mert a párisi montmartre-eredetű vad, szenvedélyes, aktuális viccektől csattanó kabaré a „Kék madár"-ral a pásztorjátékokig szelídült. S ebben a formájában szebb, eredetibb, mé­lyebb s költőibb, mint amilyen a régi kabaré volt. Legfeltűnőbb s legoriginálisabb benne a dekoratív rész. Rippl-Rónai festene ilyen díszleteket, — ha a színháznak dolgozna. Ez­ egyik első praktikus alkalmazása a modern fes­tészetnek. De nem is dekorációk ezek a szó régi értelmében, cs­ak egy­egy a színpadra állított tarka vászon az egész, mely mégis több hangulla­tot áraszt, mint a régi teleépített színpad. Ugyanezt viszik következetesen ke­resztül a kosztümöknél. Nagyon sokat adnak a szemnek. Többek közt egy régi balladát játszanak — énekkel és mimikával. A kosztümöket Tsche­lischtschew tervezte. Csodájára lehet járni. Látszólag minden könnyű, kedves,

Next