Színházi Élet, 1922. május 21–27. (11. évfolyam, 21. szám)
1922-05-21 / 21. szám
SZÍNHÁZ, ILC 1 szóló énekesnő operaházi csak nem fogok elmaradni. estéből Jeritza Mária közgazdasági tényező lett Magyarország életében. — Hogyan? — A szerződését az Operaházzal már nem is színházi, vagy hangversenyvállalat csinálta, hanem egy egészen komoly és reális budapesti bankigazgató. A bankdirektor tárgyalta le Wlassics báróval a vendégszereplési szerződés egyes pontjait. — Művészeti életünk kezd amerikai mérveket ölteni. . — Amerikát illetőleg nem vagyok hivatva nyilatkozni, nyilatkozzanak majd Zsazsa és Rátkai, ha hazajönnek. De Angliát illetőleg elmondhatom, hogy a minap itt járt Pesten Mr. Basil Dean, a londoni St. Martin Színház igazgatója és a magyar színészetről a legteljesebb elragadtatás hangján nyilatkozott. Különösen akkor lehetett tőle a magyar színészet elragadtatott magasztalását hallani, mikor megnézte a Vőlegény előadását a Vígszínházban. — Mit tud még ? — Nem sokat. Mészáros Gizával találkoztam a korzón, aki átnyújtott egy adalékot a modern női fehérnemű természetrajzához. Elmondta, hogy a mosónője járt nála és a mosásba adott fehérnemű valahogyan nem stimmelt. Hosszú rovancsolás után jött rá, hogy az egyik csipkés női inget — a zsebkendők közé olvasta. — Pletykát tud? — Kettőt is. De mind a kettőt nevek nélkül. Az egyik egy ifjú színházi férjről szól, akinek szép barna felesége egy délben aranyszőke hajjal jött haza. A férj nagy lármát csapot és kijelentette, hogy ha az asszony estig vissza nem barnul, akkor ő elválik. A menyecske ijedten szaladt vissza a fodrászához, ahol azonban azt az értesülést nyerte, hogy a szőkére oxidált hajat nem lehet rögtön feketére festeni. De azért nem váltak el. A férj most, hogy az asszony szőkesége lekopjon, állandóan mossa a fejét az asszonynak. — És a másik? — A másik pletyka arról szól, hogy a természet törvényei változhatatlanok. A világ kezdete óta az volt a természet rendje, hogy mikor a fiatalok egymásba szerettek, a szülők ellenezték a házasságot.Most pedig nemsokára egy olyan ifjú férfi és ifjú hölgy fog házasságot kötni, akik rémesen megunták egymást, de szakítás helyett kénytelenek összeházasodni, mert mindkét fél szülei egyenesen követelik a házasságot. Félek, hogy kizsarolják belőlem a neveket, tehát inkább rohanok. Kezüket csókolom." — Hova szalad ? — Megyek a Keleti pályaudvarra megtudni, hogy mikor indul pontosan a vonat Eger felé, mert látni akarom a mikófalvai passió játékot. Forgács Anna a Belvárosi Szinház uj tagja Angelo fotografia