Színházi Élet, 1922. szeptember 10–16. (11. évfolyam, 37. szám)

1922-09-10 / 37. szám

31 SZÍNHÁZI ÉLET igen kellemes és ingerlő ez a barna arcszin, ha néhány hétig, mint múló divatjelenség valami uj varázst ad disznóinknek s daliáinknak, oly ha­nyatlás volna, ha ez a színváltozás állandósulna. Az emberi kultura egyik vivmánya és szimbóluma egyben a fehér testszin. Nem éppen a nagy­városi élettelen halványság, melyből hiányzik az élet pirossága, hanem a tejnek és vérnek az a különös ve­gyüléke, mely az ideális emberarc­kifejezés számára a legszebb alap­szín s az emberi test legszebb ele­ven márványa. Ezen érvényesül leg­szebben a szem sötét tüze és árnyé­kainak szépsége, az ajk pirossága s a testidomok fehérsége emeli a test­arányok és mozgások nemességét. Mindez sötétben egy kissé állatiasan, legalább is exotikusan hat. Múló nyári pikantériának jó tehát ez a le­sülés, de azért öröm, mikor szépsé­geink lassanként visszanyerik rendes fehérségüket. A nyaralási pályázat győztesei Amikor a zsűri végiglapozta a „Színházi Élet" sok számát, mely a nyaralási pályá­zatunkra beérkezett fényképeket közölte, örömmel állapította meg, hogy csupa ötle­tes, kedves és érdekes pályamunka között kell kiválasztania a legjobbakat. Vala­mennyi pályázó dicséretet érdemel, a ki­tűzött díjakat pedig, az egy-egy darab húsz­koronás aranyat és a mű­vészi kivitelű diplomát a „Színházi Élet" 31-ik számának 33-ik oldalán „A sebesültek" című és a 33-ik szám 18-ik oldalán közölt „Jár a baba, jár" című képek beküldői nyerték meg. Az első kép beküldője Korda Tibor, a másodiké pedig Smolka János, akik a díjakat már meg is kapták. MUNCZLINGER JÓZSEF a varsói nagyopera baritonistája, a Városi Színház vendége lesz 10-én. Munczlinger, a varsói nagyopera kitűnő főrendezője és bari­tonistája fellép a „Faust" Mefisztójában és másnap a „Zsidónő"-ben. Munczlinger volta­képpen a szlovák operatársulat tagjaként ez­idő szerint Pozsonyban játszik az egész szlovák operatársulat kötelékében és modern énekművészetétől Berlin, Prága és Varsó közönsége el van ragadtatva­­ . Pozsonyban is osztatlan tetszéssel kísérik művészi mun­káját és egészen bizonyos, hogy a budapesti közönség előtt is nagy tetszést fog aratni. Munczlinger szerepeit olasz nyelven énekli, ami kétségkívül emeli vendégszereplésének érdekességét. A kitűnő baritonista egyébként a Városi Színház és a szlovák operatársulat kölcsönös cserevendégjátékán, amelyről múlt­heti számunkban megemlékeztünk, hosszabb időt tölt majd Budapesten és több kitűnő szerepében mutatkozik be, ami az egész operaegyüttes vendégjátékával együtt nagy műélvezetet ígér a fővárosi közönségnek.

Next