Színházi Élet - 1922/37. szám

SZÍNHÁZI ÉLET KI az a Jeszenszky ? — Nem tetszik tudni, ki az a Jeszenszky ? — kérdezi naponta iksz ember tőlünk, levél­ben és telefonon, színháziak és privátok egy­formán kíváncsiak rá, hogy ki lehet az az ember, aki így egyszerre előbukkant az is­meretlenség homályából és egyenesen a Városi Színház színpadjáról fog bemutat­kozni a közönségnek, mint Bú­s Fekete László operettjének, a Raguza hercegé­nek kompo­nistája. Nem kis dolog egyszerre ilyen előkelő hely­ről szólalni meg annak, akinek neve eddig valóban ismeretlen volt a színházi publikum előtt. Mert Jeszenszky Gyulát eddig senki sem ismerte, még maga a librettista Bús Fe­kete László sem. Úgy jutott hozzá véletlenül, Márton Miksa doktor jóvoltából. Jeszenszky Gyula most mindössze huszon­nyolc esztendős és nyil­vánosan sehol sem szere­pelt még. Kolozsvári fia, Lipcsében végezte zenei tanulmányait Max Reger­nél. Márton Miksa doktor, akinek kedvelt foglalko­zása fiatal tehetségek fel­fedezése, magántársaság­ban hallotta zongorázni ismeretlen kompozíciókat­ A pompás dallamok meg­ütötték a kiváló színházi szakember fülét, megkér­dezte, hogy ki azok szerző­je. Jeszenszky szerényen nevezte meg önmagát. Több se kellett Márton Miksának, felhivatta az irodájába és nyomban le­szerződtette. Elvitte Áb­rányi Emilhez, aki félórai zongorázás után megálla­pította, hogy amit hallott, csupa pompás operett­sláger. Éppen azon tana­kodtak, ki zenésítse meg Bús Fekete László szö­vegkönyvét és miután Jeszenszky muzsikája a szerzőnek és a főszereplőknek is rendkívül tetszett, már magával is vitte a librettót az­zal, hogy egy hét múlva készen hozza a partitúrát. És egy hét múlva vitte is. Petráss Sári, aki a Raguza hercege prima­donnaszerepét fogja játszani, egészen el van ragadtatva a muzsikától, úgyszintén Ábrányi Emil is. Ezek a beavatottak egyenesen Jacobi Viktor utódját látják a fiatal zeneszerzőben, aki maga roppant szerényen fogadta a nem mindennapos megtiszteltetést. A Városi Színháznál már megkezdődtek az új operettből a zongorapróbák. A lib­rettóról is a legnagyobb elragadtatással nyi­atkoznak a szereplők, akik között a színház egelső művészei szerepelnek. A premiernek a szerzők személyén kívül legnagyobb érdekes­sége lesz Petráss Sári fel­lépése, aki ismét parádés szerepet játszik. Petráss tudvalevőleg mást nem is vállal. Ez a szerep annyira tetszik a művésznőnek,­­ hogy szívesen halasztotta el miatta londoni vendégjátékának terminusát. Az előadás másik érdekessége az, hogy ez lesz Sziklai Józsefnek rendezői bemutatko­zása. A kitűnő Sziklai eddig táncoskomikus és bonvivant volt a Városi Színháznál, most ezt a kettős szerepkörét kibővítette az operett­rendező feladatával is, amelyet kétségkívül jól meg fog oldani. A rendezés sok meg­lepetést tartogat, többek között azt, hogy a díszletek és jelmezek eddig szokatlanul gaz­dagok lesznek. Ezeknek elkészítéséhez már hozzá is fogtak a Városi Színház és az Opera műhelyeiben. A szereposz­tásnak van még egy ér­dekessége : ebben a da­rabban lép fel először há­romfelvonásos operettben a Városi Színház új komi­kusa : Boros­s Géza. Bo­ross régi kedvence a kö­zönségnek, aki évtizedes kabarészínészi múltjának folyamán megszámlálha­tatlan derűs, vidám percet szerzett nagyszámú hívei­nek, akik követni fogják a Tisza Kálmán-térre is. Bús Fekete László pompás szerepet írt Boross Géza számára, amelyben ala­posan kihasználhatja egyéniségének minden erejét. A Raguza hercege má­sik fő női szerepét Lábas­i Juci fogja játszani Ez a szerep nem kevésbé jelen­tékeny, mint a prima­donnáé. Inkább úgy he­lyes, ha azt mondjuk, hogy ez is primadonna szerep. Nem csekély érde­kességű előadásra van kilátás, ahol a két főszerepet olyan színésznők játsszák, mint Petráss Sári és Lábass Juci A Városi Színház különös gondot fordít a premier előkészítésére, amelyre az eddigi megállapítások szerint október tizenötödike és huszadika között kerül sor. Addig a színház csaknem kizárólag nagy­szerű operarepertoárjával tölti be a műsort. Mér az első hét bebizonyította, hogy a Vá­rosi Színház operaelőadásait mennyire meg­szokta és megszerette a publikum. Estéről­estére zsúfolt házak élvezik végig a nagy­szerű előadásokat, amelyeknek során a leg­kedveltebb operák kerülnek szinre Ábrányi Emil és Márkus Dezső vezetésével. Jeszenszky Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék