Színházi Élet, 1922. szeptember 10–16. (11. évfolyam, 37. szám)
1922-09-10 / 37. szám
SZÍNHÁZI ÉLET Ki az a Jeszenszky ? — Nem tetszik tudni, ki az a Jeszenszky — kérdezi naponta iksz ember tőlünk, levél? ben és telefonon, színháziak és privátok egyformán kíváncsiak rá, hogy ki lehet az az ember, aki így egyszerre előbukkant az ismeretlenség homályából és egyenesen a Városi Színház színpadjáról fog bemutatkozni a közönségnek, mint Bús Fekete László operettjének, a Raguza hercegének komponistája. Nem kis dolog egyszerre ilyen előkelő helyről szólalni meg annak, akinek neve eddig valóban ismeretlen volt a színházi publikum előtt. Mert Jeszenszky Gyulát eddig senki sem ismerte, még maga a librettista Bús Fekete László sem. Úgy jutott hozzá véletlenül, Márton Miksa doktor jóvoltából. Jeszenszky Gyula most mindössze huszonnyolc esztendős és nyilvánosan sehol sem szerepelt még. Kolozsvári fia, Lipcsében végezte zenei tanulmányait Max Regernél. Márton Miksa doktor, akinek kedvelt foglalkozása fiatal tehetségek felfedezése, magántársaságban hallotta zongorázni ismeretlen kompozíciókat A pompás dallamok megütötték a kiváló színházi szakember fülét, megkérdezte, hogy ki azok szerzője. Jeszenszky szerényen nevezte meg Több se kellett önmagát. Márton Miksának, felhivatta az irodájába és nyomban leszerződtette. Elvitte Ábrányi Emilhez, aki félórai zongorázás után megállapította, hogy amit hallott, csupa pompás operettsláger. Éppen azon tanakodtak, ki zenésítse meg Bús Fekete László szövegkönyvét és miután Jeszenszky muzsikája a szerzőnek és a főszereplőknek is rendkívül tetszett, már magával is vitte a librettót azzal, hogy egy hét múlva készen hozza a partitúrát. És egy hét múlva vitte is. Petráss Sári, aki a Raguza hercege primadonnaszerepét fogja játszani, egészen el van ragadtatva a muzsikától, úgyszintén Ábrányi Emil is. Ezek a beavatottak egyenesen Jacobi Viktor utódját látják a fiatal zeneszerzőben, aki maga roppant szerényen fogadta a nem mindennapos megtiszteltetést. A Városi Színháznál már megkezdődtek az új operettből a zongorapróbák. A librettóról is a legnagyobb elragadtatással nyiatkoznak a szereplők, akik között a színház egelső művészei szerepelnek. A premiernek a szerzők személyén kívül legnagyobb érdekessége lesz Petráss Sári fellépése, aki ismét parádés szerepet játszik. Petráss tudvalevőleg mást nem is vállal. Ez a szerep annyira tetszik a művésznőnek, hogy szívesen halasztotta el miatta londoni vendégjátékának terminusát. Az előadás másik érdekessége az, hogy ez lesz Sziklai Józsefnek rendezői bemutatkozása. A kitűnő Sziklai eddig táncoskomikus és bonvivant volt a Városi Színháznál, most ezt a kettős szerepkörét kibővítette az operettrendező feladatával is, amelyet kétségkívül jól meg fog oldani. A rendezés sok meglepetést tartogat, többek között azt, hogy a díszletek és jelmezek eddig szokatlanul gazdagok lesznek. Ezeknek elkészítéséhez már hozzá is fogtak a Városi Színház és az Opera műhelyeiben. A szereposztásnak van még egy érdekessége : ebben a darabban lép fel először háromfelvonásos operettben a Városi Színház új komikusa : Boross Géza. Boross régi kedvence a közönségnek, aki évtizedes kabarészínészi múltjának folyamán megszámlálhatatlan derűs, vidám percet szerzett nagyszámú híveinek, akik követni fogják a Tisza Kálmán térre is. Bús Fekete László pompás szerepet számára, itt Boross Géza amelyben alaposan kihasználhatja egyéniségének minden erejét. A Raguza hercege másik fő női szerepét Lábass Juci fogja játszani Ez a szerep nem kevésbé jelentékeny, mint a primadonnáé. Inkább ugy helyes, ha azt mondjuk, hogy ez is primadonna szerep. Nem csekély érdekességű előadásra van kilátás, ahol a két főszerepet olyan színésznők játsszák, mint Petráss Sári és Lábass Juci A Városi Színház különös gondot fordít a premier előkészítésére, amelyre az eddigi megállapítások szerint október tizenötödike és huszadika között kerül sor. Addig a színház csaknem kizárólag nagyszerű operarepertoárjával tölti be a műsort. Már az első hét bebizonyította, hogy a Városi Színház operaelőadásait mennyire megszokta és megszerette a publikum. Estérőlestére zsúfolt házak élvezik végig a nagyszerű előadásokat, amelyeknek során a legkedveltebb operák kerülnek színre Ábrányi Emil és Márkus Dezső vezetésével. Jeszenszky Gyula