Színházi Élet, 1922. december 24–30. (11. évfolyam, 52. szám)

1922-12-24 / 52. szám

20 SZÍNHÁZI ÉLE­T sokat koplalt szegény, de azért örömest tűrt mindent Csak az fájt lelkének, hogy színésztársaiban egyetlen szikrája sem volt a művészetnek. Orlayhoz­ irt egyik levelé­ben keddűen panaszolta, hogy : „e színész­söpredék (a Sepsy Károly társulatát értve) majdnem áll, akiknek merőben lelheti a fajankókból a művészet fenségéről még csak fogalmuk sincs" . . . Szomorú nap­jait egyszer egy derűs epizód vidította föl. Ugyanis Szekszárdon midőn mint szinlap­kahordó járt házról-házra, becsengetett Augusz Antal birtokos por­tjára is, ahol fáradságát egy eiü­t tollerr l honorálták.Ez épen kapóra jött, m rt régi terve volt fel­szedni a sátorfáját és tovább menni Kis időre Papára v­iszatért az iskola padlóiba, de már szeptember havában harm­dszor is filcsípott színésznek. De­vérív Dániel, majd Csehr Iv Antal társulatához szerző­dni. Kop­alt, nyomorgott. De a sok szen­vedés még mindig nem törte meg ambíció­ját sőt mindjobban megkedvelte a festett világ tarkaságát, a falusi vándoréletet. A következő igazgatója Kétszery József volt, akinél szintén kis fizetése lévén, szerep­írást is vállalt. Ezért a mellékfoglalkozás­ért azon időben csak 1 frt járt — de a szűkös viszonyok mellett az is jól es­ett. (A Petőfi-Házban ez időből őriznek egy szerepet, melynek ez a cime: „Zolky, a vén diák", dráma 2 felvonásban, irta Maltitz, fordította Havi Mihály. Másolta : Rónai szinész, 1841. Földváron". Kétszery igazgató erre a szerepre ezeket az érdekes sorokat jegyezte föl: „Becsületemre állítom, hogy a fenn­ti időben Petőfi nálam Rónai név alatt társaságom tagja volt és hogy ezen dara­bot ő másolta". Kétszerynél se volt sokáig maradása. A következő igazgatója Baky Gábor lett, akinek „társulata" leginkább családtagjaiból rekrutálódott. Ezt is otthagyta és gyalogosan dúlt az országútnak. Székesfehérvár nekivi­felé, ahol Szabó József jónevü igazgató állomá­sozott. A társulatnál Petőfinek volt egy kunsági barátja, Szuper Károly. Őt kérte föl, hogy ajánlaná az igazgató figyelmébe, szerződtetés céljából Szuper ezt így örö­kíti meg híres naplójában : „A napokban érkezett hozzánk egy pápai diák, ki mint­hogy kunsági, mint én, mert [a nagy költő ugyanis sokszor félegyházi, azt mon­dotta, hogy Félegyházán született, engem keresett föl, hogy mint földije ajánljam az igazgatónak Mint mondá, rég vonzalma van a színészethez, sőt már meg is kísér­lette egyszer Csikfalvi társulatánál, de ott rögtön abbahagyta. Én rögtön készséggel ajánltam közbenjárásomat s fel is vétet­tem a társulathoz". Eszerint Petőfit csak­ugyan szerződtette a fehérvári direktor s a szinlapon Borostyán Sándor néven szere­peltette. Petőfi november 10-én első szere­pét játszotta az ősi koronázó városban, a „Párisi naplopó" címü vígjátékban; a má­sodik inast osztotta rá az igazgatója. Csak pár szóból áll a színészettörténeti szempont­ból is érdekes szerep, melynek szövege így hangzik : KÉTSZERY JÓZSEF, Petőfi Szúdik színigazgatója NÉMETHY GYÖRGY Petőfi székesfehérvári pályatársa, később népszínműénekes volt a Nemzeti Színházban

Next