Színházi Élet, 1922. december 24–30. (11. évfolyam, 52. szám)
1922-12-24 / 52. szám
20 SZÍNHÁZI ÉLET sokat koplalt szegény, de azért örömest tűrt mindent Csak az fájt lelkének, hogy színésztársaiban egyetlen szikrája sem volt a művészetnek. Orlayhoz irt egyik levelében keddűen panaszolta, hogy : „e színészsöpredék (a Sepsy Károly társulatát értve) majdnem áll, akiknek merőben lelheti a fajankókból a művészet fenségéről még csak fogalmuk sincs" . . . Szomorú napjait egyszer egy derűs epizód vidította föl. Ugyanis Szekszárdon midőn mint szinlapkahordó járt házról-házra, becsengetett Augusz Antal birtokos portjára is, ahol fáradságát egy eiüt tollerr l honorálták.Ez épen kapóra jött, m rt régi terve volt felszedni a sátorfáját és tovább menni Kis időre Papára viszatért az iskola padlóiba, de már szeptember havában harmdszor is filcsípott színésznek. Devérív Dániel, majd Csehr Iv Antal társulatához szerződni. Kopalt, nyomorgott. De a sok szenvedés még mindig nem törte meg ambícióját sőt mindjobban megkedvelte a festett világ tarkaságát, a falusi vándoréletet. A következő igazgatója Kétszery József volt, akinél szintén kis fizetése lévén, szerepírást is vállalt. Ezért a mellékfoglalkozásért azon időben csak 1 frt járt — de a szűkös viszonyok mellett az is jól esett. (A Petőfi-Házban ez időből őriznek egy szerepet, melynek ez a cime: „Zolky, a vén diák", dráma 2 felvonásban, irta Maltitz, fordította Havi Mihály. Másolta : Rónai szinész, 1841. Földváron". Kétszery igazgató erre a szerepre ezeket az érdekes sorokat jegyezte föl: „Becsületemre állítom, hogy a fennti időben Petőfi nálam Rónai név alatt társaságom tagja volt és hogy ezen darabot ő másolta". Kétszerynél se volt sokáig maradása. A következő igazgatója Baky Gábor lett, akinek „társulata" leginkább családtagjaiból rekrutálódott. Ezt is otthagyta és gyalogosan dúlt az országútnak. Székesfehérvár nekivifelé, ahol Szabó József jónevü igazgató állomásozott. A társulatnál Petőfinek volt egy kunsági barátja, Szuper Károly. Őt kérte föl, hogy ajánlaná az igazgató figyelmébe, szerződtetés céljából Szuper ezt így örökíti meg híres naplójában : „A napokban érkezett hozzánk egy pápai diák, ki minthogy kunsági, mint én, mert [a nagy költő ugyanis sokszor félegyházi, azt mondotta, hogy Félegyházán született, engem keresett föl, hogy mint földije ajánljam az igazgatónak Mint mondá, rég vonzalma van a színészethez, sőt már meg is kísérlette egyszer Csikfalvi társulatánál, de ott rögtön abbahagyta. Én rögtön készséggel ajánltam közbenjárásomat s fel is vétettem a társulathoz". Eszerint Petőfit csakugyan szerződtette a fehérvári direktor s a szinlapon Borostyán Sándor néven szerepeltette. Petőfi november 10-én első szerepét játszotta az ősi koronázó városban, a „Párisi naplopó" címü vígjátékban; a második inast osztotta rá az igazgatója. Csak pár szóból áll a színészettörténeti szempontból is érdekes szerep, melynek szövege így hangzik : KÉTSZERY JÓZSEF, Petőfi Szúdik színigazgatója NÉMETHY GYÖRGY Petőfi székesfehérvári pályatársa, később népszínműénekes volt a Nemzeti Színházban