Színházi Élet, 1923. január 7–13. (12. évfolyam, 2. szám)
1923-01-07 / 2. szám
XII. évfolyam: 1923. január 1-től U-ig Szerkesztőség : Erzsébet-körút 24 Telefon : József 129—35. ELŐFIZETÉSI ÁRA Budapesten és vidéken Negyedévre 600.— KEGYES SZÁM ÁRA Budapesten, ill . vidéken K pályaudvarokon HU-80 K Amerikában .. 15 cent Ausztriában 3000 osztrá Hirdetések mm-sora 50 korona SZÍNHÁZI ÉLET SZÍNHÁZI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR Kiadóhivatal : Erzsébet-körút 29 Telefon : József 121-73. A jegypénztár telefonszáma : József 121-72. A Költő és a Halál Herczeg Ferenc Petőfi színjátéka a Nemzeti Színházban Petőfit hozzá méltóan ünnepelni —• csak Petőfi műveinek áhítatos hallgatásával lehet. Szónoklattal, verssel, zenével, filmmel és színdarabbal azonban ne közelítsen emlékéhez alkalmi szerző, mert abból csak Petőfi profanizálása lehet. Aki ajkára meri venni a költő nevét, az legyen költő maga is és költői mondanivalóját költőszive mélyéről meritse. Herczeg Ferenc nem alkalmi darabot irt Petőfiről, hanem költői mondanivalóját, minden idők legérdekesebb költőjéről és hőséről, áhítatos áldozatul hozta el a százados évfordulóra. Herczeg darabja nem alkalmi, de ünnepi. Azzá teszi, nem az évforduló, nem az alkalom, hanem a két költő : az egyik, akiről szól, a másik, aki megírta. A Költő és a Halál mély alapgondoklata, amit csak Petőfi legendás élete és hősi halála válthatott ki Herczeg lelkéből, megbízna egy egész estét nagy színművet is. A gazdagok betöltő pazarlása, hogy egy egyfelvonásosba sűrítette össze mindazt, amit Petőfiről el akart mondani. Nem kétséges már régóta, hogy Petőfi maga kereste a halált , hiszen kiderítették a kutatók, hogy Bem maga is el akarta távolítani a segesvári csatából a költőt, s hogy mégis ott pusztult, annak ő az oka egyedül. Hogy miért akart meghalni, arra fantasztikusnál fantasztikusabb magyarázatokat találtak már, de ezek mind olyanok voltak, hogy, az emberi valószínűséghez közel jártak és nem illettek sehogysem annak a klasszikusan tökéletes hős-költőnek az alakjához, akinek Petőfit a munkái után ismerjük. Pedig Petőfi költészete és Petőfi élete — egyet jelent. Herczeg megadja A Költő és a Halálban a feleletet arra a kérdésre, hogy miért kereste a költő a halált olyan sóvárogva. S ez a felelet olyan világos és egyszerű, hogy mindenki, aki megérti egyszerre, hogy Petőfi nem hallja, lett volna Petőfi, ha túlélte volna a szabadság bukását. Hogy sohasem írhatta volna meg azokat az ifjúságtól lángoló költeményeket, ha meg nem halt volna ifjúkorában. Hogy az igazság erejét, amely ményeit olyan nagyszerükké teszi, költőcsak az igazság adhatja meg — s ennek az igazságnak a koronája a saját hősi halála volt, — amelyből utólag sem szökhetett meg a megalkuvásba az a költő, akinek fanatikus hite túlszárnyal minden hitet, amely eddig emberi szívben lobogott. A Költő és a Halál: a költő emlékáldozata a költő emlékének. Áhítattal végighallgatni : azok közé az emelkedett, ünnepi pillanatai közé tűzik az ember életének, amelyeknek tara kedvéért érdemes a hétköznapok sivár légióin keresztül törni magunkat. Csathó Kálmán i