Színházi Élet, 1923. január 7–13. (12. évfolyam, 2. szám)
1923-01-07 / 2. szám
52 SZÍNHÁZI ÉLET Párisban huncut a lány a Tabarinban A Tabarin szenzációs decemberi műsora még élénk emlékezetében van a budapesti közönségnek. A Tabarin igazgatósága nagy áldozatkészséggel rekord műsort állított össze decemberben, olyat, amiről az volt az általános benyomás, hogy ilyen még nem volt a fővárosban és ezt sohasem lehet felülmúlni. Az utóbbi feltevés megdőlt. Újév napján Tabarin olyan gazdag új műsorral lepte meg a a publikumát, amelyről a kényes izlésű premierlátogatók is mint rekordműsorról emlékeztek meg. A harmincnégy számból álló változatos és nívós programmot helyszűke miatt nem áll módunkban elég részletesen méltatni. Nem kevesebb, mint tizennyolc kitűnő számból áll a műsor első része, amely tulajdonképpen csak ráadás. Az igazi slágerek szünet után következnek, jobbnál-jobb külföldi attrakciók, amelyeket nem is tudjuk, hogyan lehet Budapestre csalogatni a mai valutáris viszonyok mellett. Mia Estellót a népszerű karaktertáncosnőt jelenti be elsőnek szünet után Kerekes Nusi, a konferenciét. Utána Lilly Margot bájos és finom keringője, Elly Liberté kecses táncai, Gabi Mombreuse Angol táncai és Sabina és Farkas mondani táncai következnek. Lia Freiherr, a hírneves német előadóművésznő nemcsak az ékes orgánumával és kitűnő játékával, de tüneményes szépségével ejti bámulatba a nézőket. Három káprázatos táncszám : Lilly Dollys (klasszikus táncok), Ritta Ostell (karaktertánc) és Mary Clifford (keleti táncok) következik ezután, majd a híres „4 Charles" tánccsoport. Két nő és két férfi tagja van a csoportnak. Akrobatikus szteptáncaiknál egyformán vonzó, nagyszerűen fejlett, mondhatni cirkuszi méretű technikájuk, valamint mozdulataiknak harmóniája. A „2 Egons" humoros akrobata-mutatványaikkal aratnak nagy sikert. Hella Hellmont spitztáncosnő, akit a középeurópai színpadokon a szépséges Hellének neveznek, artisztikus és bravúros táncszámával rövidesen meghódítja a pesti közönséget is. Az orosz táncművészet a nagy háborús hanyatlás után ismét fénykorát éli. A Quellofsky-kettős budapesti vendégszereplésével is ezt igazolja. Forró tapsok köszöntik esténként a kiváló táncospárt. Egyik legérdekesebb száma a Tabarin januári műsorának a „La Sand" — expresszionista táncosok. Bohókés és furcsa mutatványok az ő produkcióik. Nemcsak nevettetnek, hanem művészetet is nyújtanak érdekes felfogású táncaikkal. A „2 Hugosett" amerikai ének- és tánckettős új színeket és új kreációkat hoznak a színpadra. A műsor klpnja Harmath Imre, Budey Dénes táncparódiája a „Párisban huncut a lány", egy hallatlanul mulatságos énekes és táncos persziflázs. Az ötletes darab, amelynek játszására a Tabarin igazgatósága a főváros legkiválóbb kabaréművészeit szerződtette, még a beavatottak előtt is meglepetésszámba ment-Groteszksége mulatságos és bájos jelenete és melodikus muzsikája nem tévesztették el a hatást. A Párisban huncut a lány tartalmát vázlatosan visszaadni nem is lehet, mert éppen a ragyogó szöveg adja meg a kis darab varázsát. Inkább a szereplőkről még pár szót. Boross Géza, aki decemberben egy kis tréfával szerepelt a Tabarinban, meghosszabbította a szerződését és ott rekedt. A táncparódiában alkalma van, hogy nemcsak kitűnő szólóit elmondhassa, de táncoljon is. A közönség ki nem fogyott a nevetésből, míg ő a deszkákon volt. Sándor Stefi finom humorával és énekes-táncos jeleneteivel öregbítette sikereit Eleky Anny szindás táncművészete nagyszerűen van foglalkoztatva a darabban, úgyszintén Gallai Nándor táncos-talentuma és László Imre tehetsége is. Valóban nagy színpadi előadásokat juttat eszünkbe az az összjáték, amit a fenti öt kitűnő művész produkál. Harmath Imrét a szövegírót külön dicséret illeti a pompás szövegkönyvért, Buday Dénest az invenciózus muzsikáért. A kitűnő műsor után új modern mondaiitáncokat mutatnak be a Tabarinban. Se szeri se száma a jobbnál jobb szalontáncoknak. A zenekart most is a Tabarin népszerű karmestere Steiner Simi vezényli a tőle megszokott szakértelemmel. Mindent összefoglalva meg lehet állapítani, hogy a Tabarin januári műsora nem mindennapi műélvezetet nyújt és ez indokolja azt az óriási érdeklődést, ami az előadások iránt nyilvánul.