Színházi Élet - 1923/6. szám

18 Hiába, Kékszakáll telhetetlen ! Neki semmi sem elég ! Másnak egy feleség is sok : Kékszakállnak legalább nyolc kell. Más vígjáték megelégszik harminc-negyven táblás házzal : a Kékszakállnak legalább száz kell. S ha még a századiknál megállna ! A századik előadást úgy vehetjük, mintha a herceg még csak az ötödik feleségénél tar­tana. Hol van még a nyolcadik ? . . . A Belvárosi Színházban Alfréd Savoir da­rabjának előadásaira állandóan napokkal előbb viszik el a jegyeket. A Kékszakáll nyolcadik feleségének sikere úgy látszik, ha­tártalan. Kékszakáll befészkelte magát a szín­házba, é­s az úr és még csak szóhoz sem enged senki mást. Komoly konferenciára gyűlt össze a múlt­kor a Belvárosiban a direkció, a rendező, a színészek. Mégis csak sok — mondták — hogy a hírhedt asszony csábító fittyet hányjon mindenre és korlátlan hatalmat bitoroljon ! Hosszas tanácskozás eredménye lett, hogy elhatározták : új darabból kezdenek próbát és igyekeznek majd Kékszakáll hatalmát leg­alább némileg megszorítani. Az új darab, amelyre a konferencia választása esett, Emőd Tamás játéka, a Csipke. Csipke — már a címben annyi poétikus finomság van, hogy a közönség azonnal me­leg és költői hangulatba ringatózhat. Hét még amikor a kedves holland miliős látja, ahol a darab első része játszódik . Tulipánok és fehér főkötők . . . lágy színek és napsugár mindenütt. A nő és a csipke az első rész címe. A két főszerepet Ilosvai Rózsi és Mály Gerő játsszák. A Csipke második ré­szében magyar népmese elevenedik meg és Emőd Tamás költői vénája, invenciója, érzéke a lírai hatások iránt ebben a részben nyilat­kozik meg a legközvetlenebb formában. A második fölvonás a nőről és a királyfiról szól, a mesebeli hercegről és szerelméről. Itt Németh Juliska, Oláh Böske, Uray Tivadar jutnak vezetőszerephez. A harmadik rész Boccaccio stílusában állítja elénk a nő és az ördög történetét. Brilliáns alakításra nyílik majd alkalma Kökény Ilonának és Uraynak. A Csipke kitűnő szerzőjét, Emőd Tamást nem kell külön bemutatnunk ; nagyszerűen ismeri a publikum, hiszen alig van magyar szerző, akinek dalaival, tréfáival, költői játékai­val olyan általános, nagy sikere lett volna, mint épen neki. Nemes, tiszta irodalom — ez a jel­szava és ezt tartja szem előtt első egész estét betöltő darabjában is. A legszebbet és a leg­jobbat mondja mindenki Emőd darabjáról és a Belvárosi Színház is minden igyekezetével azon van, hogy minél tökéletesebben hozza ki a költői szépségű művet. A Csipkét Tarnay Ernő rendezi, aki nem most bizonyítja be először nagyszerű rendezői érzékét és széles­körű tudását. Ilosvai Rózsi olyan bájos, csupaszív sze­repet kapott, amely már magában véve is ese­mény. A szerepet még inkább eseménnyé varázsolja Ilosvai egyénisége. Egészen biztos, hogy a Csipke előadásán is kap annyi lel­kes tapsot, mint annak idején, mikor Em­őd­nek Az én babám . . . című sanzonját énekelte. A mesejáték hercegnőjét, azt mondja a rendező, senki sem tudná úgy megeleveníteni, mint Németh Juliska. Mintha csak lelkéhez, egyéniségéhez, az ő alakjához szabták volna a szerepet. Csoda-e, ha tényleg kedvvel és lelkesedéssel készül rá ? Kökény Ilona igazi hivatottsággal alakítja majd a forróvérű asszonyt, akinek az ördög­gel van számolnivalója. Szerepének minden szava csupa ideg és csupa élet : milyen pom­pás lesz, ha még hozzá Kökény játssza ! A magyar mesejátékban hálás feladathoz jut T. Oláh Böske, akinek temperamentumos alakításával zajos sikere lesz. Elsőrangú szereplők a pompás darabhoz — semmi akadálya sincs, hogy a Csipke meg­szorítsa egy kicsit Kékszakáll korlátlan ha­talmát a Belvárosiban. Emőd Tamás darab­jának nemcsak kasszasikere lesz, hanem ér­tékes és komoly irodalmi sikere. Meg kell írni azt a kedves epizódot, amely a Csipke szereposztásánál történt. A harma­dik résznél tartottak és találgatták, kinek kel­lene odaadni az asszony szerepét. Tarnay, a rendező szinte gondolkodás nélkül mondta : — Föltétlenül Kökény Ilonának kell elját­szania ! Tarnay összeráncolta a homlokát : — Igen ám, de Kökény az Andrássy-úti Színház tagja, onnét kell őt előbb kölcsön­kérnünk — és itt nevetve nézett Emőd Ta­másra, mint az Andrássy-úti Színház direk­torára — kérdés azonban : átengedik-e Kö­kényt a Belvárosinak ? Emőd Tamás kellő komolysággal felelt : — Tekintve, hogy ismerős szerző darabjáról van szó, majd megpróbálom kieszközölni. . . S amilyen befolyásos ember Emőd, ki is eszközölte. Akik februárban Róna József Komjáthy Jenő Hollósy Simon Kertész Dezső Komor Gyula Faludi Miklós Hegedűs Gyula Kisfaludy Károly Nagy Endre Inke Rezső Saphir Móric Lendvay Mártonná Lázár Béla Ferenczy Károly Paulay Edéné Skuteczky Döme Pállya Celesztin Dalmady Győző Hajó Sándor Sebestyén Géza Sárosy Gyula Barabás Miklós Ney Dávid Csók István 28. 27. születtek Márkus Alfréd Szerdahelyi Kálmán Kassai Vidtor Szikszay Ferenc Révész Béla Jókai Mór Spányi Béla László Andor Szentgyörgyi István Honti Hanna Ambrus Zoltán Haraszti Hermin Dr. Erdélyi Géza Tinódy Lantos [Sebestyén Jászai Mari Kürthy György Bartók Béla Császárné Alszeghy [Irma Dán Norbert Magyar Mannheimer [Gusztáv Nyárai Antal 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék