Színházi Élet, 1923. március 25–31. (12. évfolyam, 13. szám)
1923-03-25 / 13. szám
TETT SZINHÁZTÜNET Egy dráma, melynek Parisban és Budapesten egy és ugyanazon napon van a bemutatója Premier negyvenkilenc színházban! Március 24-ike egészen különös érdekességű dátuma lesz a magyar filmszínházak történetének. A mozi huszonötéves múltja alatt ez az első eset, hogy egy nagyszabású, úgynevezett attrakciós filmnek eredeti külföldi bemutatója megegyezik a magyar bemutató napjával. Siklóssy Ivánnak, a Lloydfilm rt. igazgatójának érdeme, hogy legutóbbi párisi tartózkodása alkalmával ezt ki tudta harcolni. Hiszen köztudomású, hogy Magyarországon akárhányszor csak évekkel a film elkészülte után tartják meg a bemutatót, aminek többnyire valutáris okai vannak, mert a régi filmeket természetesen olcsóbban lehet megszerezni, mint az újakat. Siklóssynak sikerült Párisban meggyőzni a filmköröket arról, hogy Budapest milyen elsőrendű piaca a filmeknek és ragaszkodott ahhoz, hogy a francia filmtermelésnek legfrissebb és legmodernebb műalkotásait mutassák be. Az egyik gyár igazgatója mosolyogva jegyezte meg, hogy talán olyan filmeket kíván lekötni, melyek még Párisban sem mentek ? Siklóssy a kissé kötekedő kérdésre a legnagyobb nyugalommal válaszolta, hogy igen, csakis ilyen filmekről lehet szó. Eleinte tréfára vették ezt a kijelentést, de Siklóssy olyan mereven ragaszkodott ehhez a feltételhez, hogy végre is kénytelenek voltak respektálni ezt a kívánságát. így vetítették le a La Maison du Mystere című óriási, 8000 méter hosszúságú gigantikus filmdrámát, amelynek elkészítése a francia filmgyártásnak nem csak diadalát jelenti, hanem egyúttal annak mai, legmagasabb fejlődési fokát is jelenti. A szerződést akként kötötték meg, hogy a budapesti bemutató napja pontosan egybeesik a párisi bemutató napjával. Hogy a „Titkok háza" milyen rendkívüli eseménye a francia filmművészetnek, annak illusztrálására csak annyit, hogy Párisban nem kevesebb mint negyvennyolc mozgóképszínházban mutatják be egyidejűleg ... I Kétségtelen, hogy ehhez a filmbemutatóhoz hasonló, különös primőr ínyencséghez még nem volt szerencséje közönségünknek és nyomban hozzáfűzhetjük, hogy érdekesebbhez sem igen. Griffith színészeinek tökéletes játéka és a Hindu síremlék buja fantáziája egyesül ebben a drámában, amely a francia filmszínészek legelőkelőbbjeit állította sorompóba. A dráma szövegét Jules Mary divatos és értékes francia írónak hasonló című regénye adja, amelyet annak idején a Le petit Parisien című újság közölt le folytatásokban. Jellemző a regény érdekességére, hogy a Petit Parisien példányszámát lényegesen fel kellett emelni és tizennyolcezernél többen kérték utólag a regény elküldését. A titkok háza ezután könyvalakban is megjelent és félév alatt öt kiadást ért, összesen kétszázezer példányban. A hatodik kiadás most van sajtó alatt. Jules Mary a szerencsés szerző pedig ebből az egyetlen regényből, melynek megfilmesítéséért fél millió frank honoráriumot és ezenfelül még külön tandrér részesedést is kap, meggazdagodott és ma már saját palotájában lakik. Nagy dolog ez Párisban, ahol éppen a napokban tartottak konferenciát az írók, amelyben a silány honoráriumok ellen tiltakoztak Jules Mary érdeme, hogy regénye minden érdekessége és viharos tempójú lüktetése mellett sem nélkülözi a valódi irodalmi értékeket és az elgondolásnak sajátságos, szinte misztikus színezetét. A cselekmény egy leány körüli harcból indul ki, melyet két jóbarát vív egymással. Amikor a harc eldőlt, a barátok viszonya egyszerre megváltozik és akik addig jóbanrosszban összetartottak, most halálos ellenségek lesznek és az elbukott vetélytárs a legagyafúrtabb lélektani bosszút állja a győztesen. Mint Jágó Otteló előtt, ő is elejtett szavakkal, aljas célzásokkal felkelti az ifjú férj féltékenységét, hogy ezzel a féltékenységgel elpusztítsa mind a két viruló ifjú életet és eltapossa boldogságukat. Mindez a legmegragadóbb keretekben történik, sajátságos, érdekes emberek jelennek meg, titokzatos események, furcsa mozdulatok döbbentik meg a nézőt és érezzük, hogy a tulajdonképeni nagy tragédia nem is a cselekményben, hanem a test mögött a lelkekben, a levegőben, a meglepő és sohasem látott szobák szögleteiben, lépcsőházakban, erdei tisztásokon játszódik le, ott rejtődzik, szemmel nem láthatóan és mégis nyugtalanító, félelmetes érezhetőségben. A Corvin színház és a Royal Apollo mutatják be nálunk egyidejűleg ezt a gigantikus filmet, mégpedig két egymásra következő héten olyképen, hogy először az első rész, azután a második fog bemutatóra kerülni. A film rendezője a világhírű orosz-francia Mossoukine, kinek nevét mér sok diadalmas film tette nálunk is népszerűvé. A mellette működő színészgárda jelesei közül pedig Heléne Darly, Simone Genevois, Francine Massey és a férfiak közül Ch Vanel, Bortkevich és Colline neveit jegyezzük föl. WYI IfIAT Bpest, Teréz körút 41. szám. IMTV 13M I Telefon : 71-62. Marc. 22-25. Parisette két rész együtt. Marc 26-28. Szenzációs új műsor.