Színházi Élet, 1924. január 27–február 2. (14. évfolyam, 4. szám)

1924-01-27 / 4. szám

XIV. évfolyam 1924 január 27-től február 2-ig 4. szám Előfizetés ára: Budapesten és vidéken Negyedévre K 20.000. Hirdetések millimétersora 1200 korona Egyes szám ára? Budapesten és vidéken K ÏOUO. pályaudvaron , Amerikában 15 cent, Ausztriában OOUo. MCOJGLGKIK MIXDE­V VASÁRMAI­ REGGEL Szerkesztőség: Erzsébet-körút 24 A jegypénztár telefonszáma: Kiadóhivatal: Erzsébet-körut 29 Telefon: József 129—35 * József 121—72 * Telefon: József 121—73 FELE­LŐS SZERKESZTŐ: I­­­C­Z­E SÁNDO­R Móricz Zsigmond Írta: Nagy Endre Ott ültem ágya mellett, amelyet akkor már három hónapos betegség préselt nyűgös keménnyé. Úgy feküdt, mint a megdöntött szobor : a kőbe fa­ragott mosoly másíthatatlanul rajta volt. Dicsekedve panaszkodott, hogy mennyit dolgozik , a színdarabját írja. Azt mondtam neki : — Ne pocsékold az idődet, Zsiga, nem neked való munka ez ! Te sohse fogsz tudni színdarabot írni. A szín­ház ! Hiúságoknak, hazugságoknak, rugóra járó bábuknak, mutatós ron­gyoknak, hamis ékszereknek, együgyü agyafúrtságoknak, szapirmasé-életnek kirakata ; hogy is tudnál te beállani abba ! A színház a közönség tetszésé­ből él, de ez a leggyorsabb tetszés, a kimondott szóval egyidőben érik meg. Olyan, mint a nyárson sült hal : amíg sütik, meg is eszik. — Emberi érzéseket, gondolatokat, indulatokat, szenvedélyeket tudsz-e te puhára gyúrni és önteni belőle hegyes végű felvonásokat, — marcipán-tor­nyocskákat ? Tudod-e te legkedvesebb gyerekedet, író-képzeleted szülöttjét megtagadni, kezét-lábát kifacsarni, gerincét hajlóssá tördelni, hogy enge­delmesen bujkálni tudjon a kieszelt szövevény alagutjaiban, mint a daxli a borzlyukban ? Tudsz-e te lovagja lenni a ledér Pillanatnak, akinek a csókja ragacsos, festékszagú, de a pénze nehéz arany pénz és nyomban fizet vele a hódolatért ? Tudsz-e te hűtlen lenni a régi ideálhoz, a tűzhely lesimított hajú, puritán angyalához, akinél a szolgálat mindennapos keser­ves robot, a fizetség zsírtalan remény? . . . Dehogy is tudsz te, dehogy is ! Te i­óbb író vagy mindannyiónknál, író­nál is több vagy­­ az egyetlen, a közös Életerő része vagy, amely már akkor működött, amikor a szerves először elkülömbözött a szervetlentől, amikor az első protoplazma megszületett és csillákat kapott, hogy mozogni, tár­sulni, gyarapodni tudjon. Gyönyörű végzeted, hogy amihez hozzányúlsz

Next