Színházi Élet, 1924. július 27–augusztus 2. (14. évfolyam, 30. szám)

1924-07-27 / 30. szám

41 SZÍNHÁZI ÉLET íme: a Royal Orfeum mennyire műsora! milyen szenzációkat tartogat Tarján igazgató szeptemberre „A világ legjobb varietéje­­ a Royal Orfeum lesz" A szeptember még elég messzi van, de a Royal­ Orfeum átalakítási munkála­tai lázas sietséggel folynak, ácsok kopácsolnak, lakatosok és asztalosok hadserege fur­farag és fent az igazgatósági irodában az orfeum vezér­kara úgyszólván nap-nap után együtt van, tanácskozik, mert olyan orfeumi műsort akarn­ak adni Budapestnek, aminőt eddig még nem lát­tak. A régi Waldmann-féle Fővárosi Orfeumnak béke­műsorát akarják visszavará­zsolni, mikor még a forintért a messzi föld leghíresebb ar­tistái jöttek a magyar fővá­rosba, a Royal­ Orfeum dollá­rokat ad a nemzetközi artis­ták leghíresebbjeinek, hogy eljöjjenek. Az orfeum igaz­gatója, Tarján Vilmos, most tért vissza harmadszor kül­födi útjáról, amely eredmé­nyekben gazdagon végződött A Színházi sának Tarján Eler munkatár Vilmos elmon­dotta szeptemberi első havi programját, amely dús és változatos. — Elhatározott szándékom — mondotta —hogy a Royal­ Orfeumot a legjobb buda­pesti színház nívójára eme­lem. Itt van a Vígszínház, ahol világviszonylatban is a legnagyobb színészek játsza­nak, akiknek csak az a ba­juk, hogy magyarok, mert ennyi tudással és tehetséggel megáldva, már rég világhí­rüek lehetnének. Ami a szín­házi téren a Vígszínház és a Nemzeti Szí­nház, azt aka­rom, hogy a varieté terén a Royal­ Orfeum foglalja ugyanazt a helyet. Mondha­­t­­om, igazán bőkezűséggel ál­lítottam össze a programot s ha szeptemberben egyik­másik attrakcióm nem marad ki — ami soha sincsen ki­zárva — oly műsort fognak látni Budapestem, aminőt itt még soha, de talán külföldön sem.­­ A programot rengeteg utánjárással, utazgatással és fáradsággal állítottam össze, itt elsorolom a szeptemberi műsor főbb számait. Itt lesz a Két Albrecht, egy nagyszerű tornász­szám, a Négy Ben­nos, mulatságos akrobaták, valamint a Hirokawa-család, japániak, akik most jöttek meg a tengerentúlról. Ideg­feszítő és csodás, amint ezek a japániak egy létrán és egy vékonyka bambusznádon dol­goznak, az idegmunkásnak és tökéletességnek ia csimboras­­szója ,az. Három olyan trükk­jü­k van, hogy mindenki bá­mulni fogja a lehetetlent, ami náluk lehetővé vált.­­ Megjön a Négy Chite­nos, spanyol táncosok, vala­mint Nansolff és Mercedes, Páris ünnepelt mondain, ak­robatikus táncospárja, itt lesz Vega, a néma komikus és látni fogják Perot és Taylort, egy amerikai táncospárt, amely kétezer dollár fizetést kap. Az első darabot Zilahy Lajos írta, Jókai: Sárga ró­zsája nyomára, Somogyi Bo­gyó, Kiss Feri és Pethes Sa­nyi játszanak benne. Komi­kusom a kitű­nő Dénes Osz­kár lesz, verhetetlen sláge­rekkel és dizőzöm, — nos, dizőzöm, elárulhatom, még nincsen. — A Papagály a legszebb pesti tánchelyiség lesz, Falus tervei szerint építik át, azt hiszem, nem lesz párja Bu­dapesten. Az „konzumhölgyek" úgynevezett nem lesz­nek, a nagy műsor táncslá­gerei dolgoznak majd „A Pa­pagály" parkettjén is. Han­gulat lesz rengeteg, hogy mi­vel teremtem meg — m­a még nem árulom el. A Royal­ Orfeum , ha minden rendbeni mozog, szeptember elsején nyílik meg. A premier jegyei már­ma elő vannak úgyszólván jegyezve Tarján noteszében. TARJÁN VILMOS, a Royal Orfeum igazgatója (Harsanni felv.)

Next