Színházi Élet - 1924/30. szám

14 SZÍNHÁZI ÉLET Két oldalon és szemben a ringlispilek lármás, csuhajos muzsikája ; a kintornák vá­sári, ligetes hangzavara ; a kikiáltók hangos és olcsó él­celődései. S középen a csend, amit az apró kis címtábla tesz ünnepélyessé a buda­pesti Városligetben : JÓKAI-SZINKOR A játéktéren van ez az épület, a Feszty „Magyarok bejövetele" körkép épületé­ben. Beékelve a ligeti látvá­nyosságok közé, háromszáz személyes állandó kültelki színház — a budapesti Vá­rosligetben , öt éves múlttal, ambíciókkal, szépakarások­kal — majdnem ismeretle­nül. A ligetben vagyunk, olcsó, vásári szórakozások színhe­lyén. Mi ez itt , mi ez a Jókai­ Színkör , mit ad, mit mutál, mi a célja, mit tekint hivatá­sának, mit akar? Zavarodot­tan áll előtte az ember s a színlap, az e heti nyomtatott színlap csak növeli ezt a za­varát. Íme, a furcsa műlt­ntéz­mény színlapkivonata : 1924 júliu­s 11. péntek, 12. szombat, 14. hétfő, 15. kedd, Ifj. szerda 17. csütörtök Az előadások hétköznapokon délután 5 órakor kezdődnek!. GYERMEKTRAGÉDA Dráma 3 felvonásban. Irta: Karl Schönherr. Fordí­totta: Móricz Zsigmond. Ren­dezte: Kulinyi Ferenc. SZEMÉLYEK: A nagyobbik fiu . . Acsay A kisebbik fiu . . . Császár A leánytestvér . . A. Timár Aranka Történik egy vidéki erdész­lakban. Vidtor Gitta v­endégjelléptével ANCSI SIR, JANCSI NEVET Operett 1­felvonásban. Zené­jét szerzettte: Odenbach. Ren­dezte: Kulinyi Ferenc. Kar­mester: B. .Jámbor Ilona SZEMÉLYEK: Ancsi, molnárné Vidtor Gitta Péter, a vőlegénye Leviczky Mosthuber Sebes­tyén .... Sass szepi, a fia . . . Szabó A darabban előforduló tánco­kat Cz. Nemes Gyula tanította be. Tánctanítást vállal. Szerdán délután tehát pontban hat órakor bekopog­tatunk az eddig jórészt isme­retlen, de legalább ugyan­annyira érdekes kis színház irodájába, nézőterére, szín­padára. Kényelemnek, luxusnak természetszerűen nyoma sincs. A színházépület belse­jének képe a sepsiszentgyör­gyi vagy érmihályfalvai szín­társulat helyiségére emlékez­tet. Mikor a direkció után kezdünk érdeklődni, megtud­juk, hogy az igazgató Szász János,­­a Feszty-körkép rt. vezérigazgatója. Egyébként bankja van a nyugati pálya­udvar környékén valahol ; lelkes, komoly úriember, aki úgy érezte, hivatást teljesít, amikor 1919-ben állandó színházzá terjesztette­­ezt a kis városligeti műintézményt. Nemes Gyula, a rendező és ügyvezető majdnem meg­hatottan fogad bennünket a férfi-öltöző irodának kineve­zett sarkában. Kérdéseinkre elmondja, hogy a színpad 1917-ben lé­tesült. Eredetileg népkabaré volt , amolyan szabad szín­pad , még a szereplők jóré­sze is ,a közönség sorából ke­rült ki. 1919-ben kezdték — kísérletképen — a háromfel­vonásos darabok bemutatá­sát. A boldogult Rónai Emil szervezte az első társulatot ; ő volt a rendező is. Ma már végleges és ko­moly színházi programja van a kis műintézetnek. Minden nap egy teljes előadást tarta­nak, minden vasárnap pedig három előadás várja a kö­zönséget. Huszonhat tagú kis színtársulata van a Jókai­ Színkörnek. Műsorát a ligeti igényeknek megfelelően az operettek dominálják. De minden második héten ma­ Gyermektragédia a Városligetben Négyszázezer koronás havi gázsik és négyezer koronás zsöllyék Budapesten 1924-ben CSÁSZÁR SÁNDOR, ACSAY REZSŐ, A. TIMÁR ARANKA Jókai-színkör : Gyermektragédia

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék