Színházi Élet - 1924/30. szám
14 SZÍNHÁZI ÉLET Két oldalon és szemben a ringlispilek lármás, csuhajos muzsikája ; a kintornák vásári, ligetes hangzavara ; a kikiáltók hangos és olcsó élcelődései. S középen a csend, amit az apró kis címtábla tesz ünnepélyessé a budapesti Városligetben : JÓKAI-SZINKÜR A játéktéren van ez az épület, a Feszty „Magyarok bejövetele" körkép épületében. Beékelve a ligeti látványosságok közé, háromszáz személyes állandó kültelki színház — a budapesti Városligetben , öt éves múlttal, ambíciókkal, szép akarásokkal — majdnem ismeretlenül. A ligetben vagyunk, olcsó, vásári szórakozások színhelyén. Mi ez itt , mi ez a Jókai Színkör , mit ad, mit mutat, mi a célja, mit tekint hivatásának, mit akar? Zavarodottan áll előtte az ember s a színlap, az e heti nyomtatott színlap csak növeli ezt a zavarát. Íme, a furcsa múltntézmény színlapkivonata : 1924 július 11. péntek, 12. szombat, 14. hétfő, 15. kedd, Ifj. szerda 17. csütörtök Az előadások hétköznapokon délután 5 órakor kezdődnek!. GYERMEKTRAGÉDA Dráma 3 felvonásban. Irta: Karl Schönherr. Fordította: Móricz Zsigmond. Rendezte: Kulinyi Ferenc. SZEMÉLYEK: A nagyobbik fiu . . Acsav A kisebbik fiu . . . Császár A leánytestvér . . .. Timár Aranka Történik egy vidéki erdészlakban. Vidor Gitta vendégfellétével ANCSI SIR, JANCSI NEVET Operett 1 felvonásban. Zenéjét szerzettte: Ofenbach. Rendezte: Kulinyi Ferenc. Karmester: B. .Jámbor Ilona SZEMELYEK: Ancsi, molnárné Vidor Gitta Péter, a vőlegénye Leviczky Mosthuber Sebestyén .... Sass szepi, a fia . . . Szabó A darabban előforduló táncokat Cz. Nemes Gyula tanította be. Tánctanítást vállal. Szerdán délután tehát pontban hat órakor bekopogtatunk az eddig jórészt ismeretlen, de legalább ugyanannyira érdekes kis színház irodájába, nézőterére, színpadára. Kényelemnek, luxusnak természetszerűen nyoma sincs. A színházépület belsejének képe a sepsiszentgyörgyi vagy érmihályfalvai színtársulat helyiségére emlékeztet. Mikor a direkció után kezdünk érdeklődni, megtudjuk, hogy az igazgató Szász János,a Feszty-körkép rt. vezérigazgatója. Egyébként bankja van a nyugati pályaudvar környékén valahol ; lelkes, komoly úriember, aki úgy érezte, hivatást teljesít, amikor 1919-ben állandó színházzá ferjesztette ezt a kis városligeti műintézményt. Nemes Gyula, a rendező és ügyvezető majdnem meghatottan fogad bennünket a férfi-öltöző irodának kinevezett sarkában. Kérdéseinkre elmondja, hogy a színpad 1917-ben létesült. Eredetileg népkabaré volt , amolyan szabad színpad , még a szereplők jórésze is ,a közönség sorából került ki. 1919-ben kezdték — kísérletképen — a háromfelvonásos darabok bemutatását. A boldogult Rónai Emil szervezte az első társulatot ; ő volt a rendező is. Ma már végleges és komoly színházi programja van a kis műintézetnek. Minden nap egy teljes előadást tartanak, minden vasárnap pedig három előadás várja a közönséget. Huszonhat tagú kis színtársulata van a Jókai Színkörnek. Műsorát a ligeti igényeknek megfelelően az operettek dominálják. De minden második héten ma Gyermektragédia a Városligetben Négyszázezer koronás havi gázsik és négyezer koronás zsöllyék Budapesten 1924-ben CSÁSZÁR SÁNDOR, ACSAY REZSŐ, A. TIMÁR ARANKA Jókai-szinkör : Gyermektragédia