Színházi Élet, 1924. augusztus 24–30. (14. évfolyam, 34. szám)

1924-08-24 / 34. szám

28 SZIN II AZ I ÉL I­ T »Párisi modern asszony vagyok...« Mult számunkban részle­tesen bemutattuk olvasóink­nak a Belvárosi Szinház sze­zonnyitó újdonságának, a­­­ Silarlynak íróit, szereplőit és rendezőjét. Elmondottuk a darab tartalmát is, ugy hogy olvasóink már tudják, mi a problémája és mit és hogyan igyekszik megoldani Val-André Jager-Schmidt, a francia író-házaspár új da­rabja. Most a Charly tartalmán túl, a darab alakjait akar­juk közelről bemutatni, hogy a közönség mint isme­rős ismeretleneket üdvözöl­hesse őket a premieren. Legjobb megoldása ennek a megismerkedésnek, hogy az író alakjának sízője , a színész meg személve­saját maga ismerteti meg a közönséggel új alakítását. A színlap sorrendjében felkerestü­k a főszereplőket. Az első a sorrendben Deréky János, aki Paul Servières nagyipa­rost alakítja. Deréky új em­ber a Uniónál és ezért nem­csak szerepe iránt érdek­lődtünk, de megkérdeztük arra vonatkozólag is, ho­gyan került az Unióhoz. — Budán látott először f­aludi vezérigazgató — fe­leli kérdésünkre Deréky. — A­miit a nap tanulóját ját­szottam. Úgy látszik, alakí­tásom megtetszett a direk­tornak, mert két nap múlva már alá is íratta velem a szerződést, amely az Unió­hoz köt. Természetesen ele­inte csak közkatona szere­pekre számítottam, el vol­tam készülve minden színész igazi megpróbáltatására : a I­árásra. De nem így történt. Egyszerre nagy kaptam, várás nélkül szerepet bedob­lak a rohhamcsapatba és most — rohannom kell. — Charly-ben érdekes és kedves szerepem alakítás, amely minden színész am­bíciójának megfelelhet. Most csak arról lehet szó, hogy én is megfeleljek a szerep­nek. Ebben a szerepben iga­zán jól érzem magam, mert — Titkos Ilona férje va­gyok. Egy kívánságom van : minél tovább tölthessem be Titkos Ilona mellett a férfi szerepet. A sorrendben ezután Titkos Ilona kerül sorra, akiről éppen Deréky János nyilatkozatá­ból tudtuk meg, hogy nála érdekesebb fele­séget nehéz lenne találni. — Én egy modern as­­szonyt játszom a darabban. Modern asszonyt Pesten is eleget találni, de én párizsi modern asszony vagyok. Ez aztán mindent kifejez. Az én szerepem egy darab Pá­rizs, ahogy az író megírta és ahogy tényleg él és vo­naglik. Ha nem lettem volna most nyáron kint nyugaton, ha nem töltöttem volna hos­­szú időt a francia metropo­lisban, talán el sem hin­ném az íróknak, mennyire híven és találóan festették meg a modern asszony és Párizs életét. Egy házaspá­ron keresztül az egész tár­sadalom képei és Charly­ban a modern asszonyt, minden vágyával és álmával. A házaspár után, a bizo­nyos harmadik következik : Lucien Richier, festőművész. Törzs Jenő alakítja a párizsi festőt. — Nem szeretek szerepe­imről beszélni — feleli kér­désünkre Törzs Jenő —, a szerepet meg kell játszani, hogy a közönség saját maga alkosson véleményt az író alakjáról és a színészről. Ch­arly-beli szerepem érde­kes, karekterisztikus alakí­tás — és előre csak annyit mondok — kedvvel és szí­vesen játszom.­­ A festőnek, a bizonyos harmadiknak, titokban van egy kedves barátnője, Zon­zon kisasszony, aki lípusa a párizsi kis barátnőnek : szép, kedves, féltékeny, sze­ret és könnyen odébb áll. Róth Klári játssza Zonzont és szerepé­ről kérdésünkre a követke­zőket mondotta : — A féltékeny Zonzon tiszta párizsi alak. Benne van a szép és rossz Párizs, ahogy mi olvassuk és ahogy ők talán át is élik. Remé­lem, sikerül eltalálnom az igazi párizsi hangot. Az én igyekezetemen nem fog múlni. A főszereplők után Lakatos Lászlóhoz az Unió dramaturgjához, a Charley rendezőjéhez for­dultunk, aki a darabról és a szerepekről a következő­képen nyilatkozott : — A Charly az az darab, amelynél jól érzi magát közönség. Kedves, kellemes, a rövid színházi este, tele öt­lettel és csúfolódással. És a csúfolódáson, a szellemes­ségeken túl igazi, mély em­beri problémát találunk. Ezt a problémát minden nagy­képű­sködés nélkül, francia módra, könnyű kézzel tár­gyalja le szemünk láttára az író. — Szerelmi történet ez a darab, sőt házasságtörési darab, de nem a régi sab­lon szerint oldják meg az írók a problémát. Nem új házassággal végződik ez történet. Minden a régiben a marad, az erkölcs megkapja a maga adóját és mindenki megtalálja az életörömét. — A Belvárosi Színházban ez az első rendezésem. A Charly rendező olyan darab, ahol a főigyekezete arra irányul, hogy ne lássák meg munkáját , könnyen, magá­gától gördüljön. Ezt elérni, természetesen sok munkával jár, sokat kell simítani, ja­vítani és fáradni. Színésze­imről csak jót mondhatok, Titkos, Törzs, Róth, Deréky és a többiek feladatuk ma­gaslatán állanak. A Belvá­rosi Színháznak nagy nyere­sége Deréky János, aki Fenyvessy Emilre emlékez­tet. Derékytől sokat várok. • Ezt tudtuk is meg tehát a színészektől és a rendezőtől.

Next