Színházi Élet - 1924/43. szám

30 SZÍNHÁZI ÉLET Ez a muzsika gyönyörűbb, mint a Cigánybáró és a Denevér" mondja Sebestyén Géza Strausz „Velencei éj"-jéről. Korngold áthangszerelte a partitúrát Opera- operette- és próza-repertoire-szinház lesz a Városi A Városi Színház körül most már teljesen elcsendesedtek a rezsim, illetve igazgató­változás külső személyi hullámai, amelye­ket főként azoknak a kődobásai keltettek a színházi berkekben, akik személyi ambí­ciókkal kerülnek összeütközésbe, a város és állam határozatával. A színház tagjai biza­lommal és szerettel várják Sebestyén Gézát, Sebestyén Géza most már „teljes gőzzel" dolgozik a november tizenötödikén kezdődő munka előkészítésén. Természetesen, főleg a megnyitó előadás foglalkoztatja egyelőre, mert hiszen ezzel akarja az új igazgató re­prezentálni művészi céljait. Több darab címe került forgalomba a megnyitó előadással kapcsolatban, így töb­bek között egy francia operette és Mascagni­nak egyetlen operettje. Harmadiknak , Strausz Ein Nacht in Wenedig-jéről beszél­tek, de ezt Sebestyén igazgató csak január­ban akarta bemutatni. A végleges döntés előtt azonban meghallgatta a direktor mind a három dia­rab teljes partitúráját és azután véglegesen elhatározta, hogy megnyitóul Strausz, Velencei éj­ jét adja elő. — Ennek a Strausz operettnek a muzsi­kája, — mondotta Sebestyén Géza — szebb a Cigánybárónál és szebb a Denevérnél. A legcsodálatosabb operettzene, amelyet éle­temben hallottam. A szövegkönyv szintén egészen kivételesen érdekes, forró hangulatú, színes történet. A Velencei éj partitúrájának hangszerelését kis zenekarról nagy zenekarra dolgozta át Erich Korngold, mi ezzel a zene­kari átdolgozással fogjuk előadni. A fordí­tás munkáját már el is végezte Kulinyi Ernő. Szereposztásról, primadonnáról és bonvi­vantról — ha ugyan egy ilyen Strausz-ope­rettben ilyen meghatározás előfordulhat — egyelőre nem beszélhetek. Az azonban ter­mészetes, hogy kizárólag legelsőrendű sze­reposztásban engedem a darabot a közönség elé és ebben az irányban már is több tár­gyalást fejeztem be eredményesen. Nevek nélkül, annyit szívesen közlök, hogy a pesti közönség néhány legértékesebb kedvencét, vezető színpadi márkákat, fog a premieren viszontlátni. Bármennyire is befejezett tény­nek tekintik a legilletékesebb hivatalos fó­rumok az én igazgatói működésemet, én mégis várok a teljesen részletes ,nevekkel ki­egészített program közreadásával addig, amíg a főváros törvényhatóságának közgyű­lése szerződésemre rá nem ütötte a pecsétet, általánosságban még annyit mondhatok, hogy a Városi Színház, a régi Népszínház szellemére épített repertoire színház lesz. Opera, operett, népszínmű és — amennyiben erre alkalmas darab kínálkozik — próza­előadások fogják változatossá tenni a mű­sort. Nem győzőm eléggé hangsúlyozni, hogy milyen hatványozott mértékben fektetek súlyt a magyar szerzőkre. Nem ragaszkodom kizárólag ismert nagyságokhoz, minden írott sort elolvasok, ami hozzám kerül. Máris tárgyalok egy fiatal magyar szerzővel, aki egy egészen újszerű és érdekes darabot irt. Egyet még szeretnék kijelenteni : Semmi esetre sem akarok minden áron és minden eszközzel konkurálni a pesti szín­igazgatókkal. Igyekezni fogok lehetőleg ön­álló, speciális műsort adni és főleg kitűnő művészi nívójú előadásokban. Ezek azonban mind csak tervek — bármilyen erős akarat­tal — a megvalósuláshoz munkatársaim, a közönség és mindenekelőtt a jó Isten se­gítsége szükséges. Hevesi Sándor, a „Nemzeti Színház" igazgatója újabb színésztalentumot fedezett fel, Beleznay Margit sze­mélyében. Az új felfedezett komoly értékét jelenti a NIem­­zeti Színház Kamaraszínházának, ahol a napok­ban mutatkozott be, nagy sikerrel az „Árnyék"-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék