Színházi Élet, 1925. január 11–17. (15. évfolyam, 2. szám)

1925-01-11 / 2. szám

10 SZÍNHÁZI ÉLET EGY MAGYAR FILM SIKERE SZOVJETOROSZORSZÁGBAN A volt orosz miniszterelnök lánya film­primadonnának csapott fel Moszkva, dec. hu. Szovjetoroszországban h­os­­szabb időre tétlenségre volt kárhoztatva a cárizm­us alatt már-már pompásan fejlődő orosz filmgyártás, melyet a hozzá nem értő orosz szov­jeturalom teljesen tönkretett. Néha-néha készítettek egy­egy propaganda-filmet, mely a szovjet uralom elveit ismer­tette. Az orosz arisztokrácia, amelyik belátta azt, hogy rövid időn belül nem tudja a régi uralmat visszaállítani és meg kell várnia, míg ez a rendszer önmagától össze­dől, próbálkozott elhelyez­kedni különböző polgári pá­lyákon. A legtöbben az arisz­tokraták közül a filmszakmá­ban helyezkedtek el és sike­rült nekik a pangó filmgyár­tást intenzíven kollektív alapon megindítani. nagy rész­vénytársaságot alakítottak Goszkino cím alatt. Legújabb filmjük „A cigarettaárus leány", melynek címszerepét egy újonnan fölfedezett film­stár játssza, J. Solnsteva. Természetesen ez álnév, állítólag a volt orosz mi­miszterelnök leánya rej­tőzik e név mögött. I. Solnsteva nemcsak Orosz­országban, hanem Németor­szágban is népszerű, úgy hogy szerződtetési ajánlato­kat kapott német filmgyárak­tól. A férfi filmszarok közül a legnagyobb sikert aratja J. VV. Ilinszki, ia neves orosz komikus, aki esténkint gitár­kiséret mellett, mint kitünő előadóművészt ünnepel az orosz közönség. A szarok mellett természetesen a többi szereplők is mind egytől­egyig elsőrangú erők. A ren­dezőjük Lunacsarszki művészeti biztosnak a fia, aki Amerikában Warner Bro­thers filmgyárnál tanulta meg az operatőrséget és a ren­dezést. „A cigarettaárus leány"-nak a napokban volt a bemuta­tója az amerikai Liric mozgó­fényképpalotában. Ezt a fil­met az orosz cenzúra nem akarta engedélyezni, mert az arisztokráciát és a polgári tár­sadalmat dicséri és a proletárlányokat úgy állítja be, mint akik a fényért és pompáért ké­pesek elárulni elveiket. Legújabban most már Szent­péterváron is alakult arisz­tokratákból és művészekből egy csoport, Russo Gazetta lett a filmvállalat címe és csak világhírű orosz regény­írók regényeit viszik filmre. Az első filmjük Dosztojev­szkij világhírű regénye nyo­mán készült. A film címe: Ka­ramazov testvérek. A második filmjük Tolsztoj Kreutzer szonátája. A filmeknek fősze­replői Paul Gliva és a világ­hírű orosz basszista fia, Sal­japin. Az orosz mozikban a közönség legjobban szereti az amerikai filmek közül Chaplin és a Pola Negri filmjeit. A magyar filmek kö­zül is nagy sikerrel futott Moszkvában „A Pál­ utcai fiúk", melyet az Astra-filmvállalat készíttetett és Balog Béla ren­dezett. Ez az egyedüli magyar film, amely az elzárt Orosz­országba bejuthatott. A né­met filmek közül a legjobban tetszenek a Conrad Veidt filmek és az orosz „Cinema Gazetta " című moziújság mindenáron azt akarja kide­ríteni, hogy Conrad Veidt nem német, hanem orosz mezt játékstílusa teljesen azonos az oroszok játékstí­lusával. Oroszországgal az összes amerikai, francia és német filmvállalatok felvet­ték az összeköttetést csere­üzlet alakjában és most már rövid időn belül Magyaror­szágon is láthatunk majd orosz filmeket. V. T. Monte Blue és Marie Pré­vost leszerződtek a Warner Brothers filmgyárhoz, egy új film , a ,,Recompense" fősze­repeinek eljátszására. ..CIRCE" Jazz-band mellett mulat Mac Murray legújabb filmjében

Next