Színházi Élet, 1925. július 19–25. (15. évfolyam, 29. szám)

1925-07-19 / 29. szám

22 SZÍNHÁZI ÉLET Az Úr 1925. esztendejének július havában, pontosan jú­lius 9-én délután három órakor négy hatalmas iram­ban robogó automobil vonta magára a Színházi Élet mun­katársának figyelmét. A fi­gyelem nem a sebes tempó­ban haladó autónak szólt, elvégre ma minden autó ve­szett sebességgel száguld, ha­nem a bentülőknek. Mert a Színházi Élet munkatársa négy autó utasainak elsuhanó a sziluettjében A nóta vége fő­szereplőire véli ismerni. Az első autóban kétségkívül Kiss Ferenc ü­lt, a másodikban Honthy Hanna, szakasztott abban a pöttyös perkál-ruhá­ban, amely falusi egyszerű­sége mellett úgy megfőzi az első felvonás nézőit. Két vas­tag copfja úgy libegett-lobo­gott utána, hogy a harmadik autóban ülő Kabos Gyulának szinte kedve lett volna be­léje kapaszkodni. Ezen az autón különben még az ara­nyos kedélyű Si­mon Marcsa ült, m­íg az elsőben Kiss Feri mellett Lóránt Vilmos, a bu­dai színház főrendezője, a másodikban Szirmai Vilmos, az utolsóban viszont a szép­séges Vigh Manci,, a Nólla vé­ge boldog komponistájának, Zerkovitz Bélának társaságá­ban. Vajjon hova mehetnek ezek délután három órakor, teljes maszkban ? Hamar egy autó­ba és utánuk! A négy­­ autó, illetőleg már öt, sebes iramban vágtatott végig a­ Népszínház­ uccán, a Teleky­ téren, a Köztemető uton. Egy szempillantás és már elmaradt az MTK-pálya, még egy pillanat és Kőbá­nyán, a Maglódi­ úton szalad az öt autó. A dolog egyre izgalmasab­bá vált. Ki tudja, nem egy konkurrens színházi vállal­kozás akarja-e elrabolni A nóta vége diadalmas együtte­sét ? A Színházi Élet munka­társa már azon gondolkozott, hogy rádiógrammot küld a főkapitányságnak, mikor az autók elseje vidám tülkölés­sel bekanyarodott a Fővá­rosi Serfőző K. T. hatalmas, pirostéglás gyárépülete elé. Utána a többi négy. ÉLŐ PIROS RÓZSA, FEHÉR SZEGFŰ ÉS TULIPÁNOK KÖZÖTT A NÓTA VÉGE SZEREPLŐI „No mi áll az újságban, öreg ?" SIMON MARCSA és SZIRMAI VILMOS (Harsányi felv.)

Next