Színházi Élet, 1926. október 18–21. (16. évfolyam, 42. szám)
1926-10-18 / 42. szám
48 sz / HÁZI ÉLT: R áldjon meg minden nemes és minden jóér bánkódók feje fölött. Az Isten Önökkel! Egy árva fiu 19. Nem tudok ebben az ügyben segíteni és igy nem tudok rendelkezésére állni. — Megüzentem egy kislánynak. Kedves dal. — Poky flu. Miskolc, ön éppen az ellenkezőjét csinálja, mint amit tennie kellene. Ilyenkor nem a visszavonulást kell választani éppen ellenkezőleg, társaságba menni, embereket és a vidámságot keresni. — Battonya. Gratulálok. Ilyennek kell maradnia továbbra is és akkor bizonyára boldogulni fog az életben. — Kíváncsi. Ön azt írja, hogy szerelmes és hogy 22 esztendős és hogy mit csináljon? Egész bizonyos vagyok benne, hogy magától kitalálja. — Szegedi bakfis. Hallgasson a szülei szavára. — V. Jenőné. A divat után kell menni akkor, ha az a divat ízléses és praktikus. — Mea culpa. Mások kedvéért ne változtasson semmit életfelfogásán és ízlésén. Az ember legelsősorban magamagáért van. — Tépelődő. Mihelyt nem csinál ilyen nagy kázust a dologból, akkor már el is van intézve. — Egy kétvapos és kétmamás kislány. Üdvözlöm az összes kedves szüleit. — L'art pour l'art. Ön még olyan fiatalkorban van, hogy türelmetlensége, ha érthető is, de egyáltalában nem indokolt. Az írása nagy intelligenciát és műveltséget árul el, azt hiszem, ezt kell fejlesztenie és más dolgokkal később elkezdeni foglal zéssel teli szivei és oszlassa el a felhőt a Farkas Imre közül. — Boldogság. Most megvan. Hát ilyenkor szabad arra gondolni, hogy esetleg el is múlhat? Ilyen gondolatokkal vétkezik a saját szívének örömei ellen. Köszönöm kedves elismerő sorait. De igen, írok most is verseket, sőt egy kötetem alkalmasint meg fog jelenni a karácsonyi könyvpiacon. Halacska. Közvetlen közelről kellene a dolgokat látni, hogy tanácsot tudjak adni. — Egy kis életunt. Ne unja azt a kis életét. Béküljön ki az illetővel és akkor minden rendben lesz. — Ambíció. Én úgy emlékszem, hogy válaszoltam. — Három rajongó. Nincs korhoz kötve. — Makó 17. Elolvastam kedves levelét, gondolatban szeretettel szorítok kezet Önnel. — Egy boldogtalan asszony. Későn jutottak ezek a dolgok eszébe. Itt nincs más mód, mint levonni lépésének konzekvenciáit és alkalmazkodni. Amit erősen akarunk, az sikerül. — B. Rózsi 18. Ön gyanakvó természet. Ha veszedelmes a csinossága, viszont a kételkedése felvértezi az ostromok ellen. Sok üdvözlet. — Szolid asszony. Asszonyom! Köszönöm a szíves sorait, talán nemsokára találkozunk újból. — Nem tudok feledni. Dehogy nem! Meg fogja látni, nemsokára. Idő kérdése az egész. Ön csak nem tudja elképzelni, hogy feledni fog tudni és ha már felejtett, akkor meg nem fogja tudni, hogy volt idő, amikor szerette az illetőt. — Egy csüggedt leány. Én azt hiszem, megírhatja azt a levelet komolyan, okosan és tárgyilagosan írja meg főleg azért, hogy megnyugtassa saját magát, hogy mindent megtett a vélt boldogsága érdekében. De a választól ne várjon semmit. Ha kedvező lesz,egy kellemes meglepetés legyen, ha pedig nem, akkor készüljön el arra, hogy ezen érzés mögött örökre becsukta az ajtót.. — O. F.-né: Sajnálom asszonyom, hogy már nem állhatok a rendelkezésére, mert a rovatom lezárul és én magam külföldi útra indulok. — Egy szomorú asszony. Ne fel rabságnak. Könnyítsen a helyzetén a fogja mindennapi élete keretén belül amennyire csak lehet, intelligenciával és szívjósággal. S. Ilonka. Ne győzze Ön meg a szüleit, inkább engedje meg, hogy a szülei győzzék meg Önt, mert nekik van igazuk. Küzdő, Kunmadaras. A versek tiszteletreméltó szándékból és kedves érzésekből vannak megírva, de gyengécskék. Astra. Nagyon jól emlékzem arra a találkozásra ott Pécsen a Királyné rózsája előadása alkalmával, arra a szép, mosolygó szemű ifjú leányra, aki egy pillanatra rámragyogott az idegen város utcasorában. Köszönöm, hogy kedves levelével azt a pillanatnyi örömet még egyszer felidézte és remélem, még egyszer Pécsre kerülök, — pedig oda eljutok minden esz- BETEGH LÁSZLÓ, a kolozsvári Magyar Színház, régi hűséges főpénztárosa, aki húsz évig irányította a színház gazdasági életét, 50 esztendős korában, hirtelen meghalt