Színházi Élet, 1927. január 24–30. (17. évfolyam, 4. szám)

1927-01-24 / 4. szám

66 SZÍNHÁZI ÉL­E­T Andrássy-úti Színház : Cirkusz Egy egyfelvonásos útja az Andrássy-útról Hollywoodig A Színházi Élet elsőnek számolt be arról, hogy Ivan Mosjoukine első amerikai filmjét magyar író írta. A nagy orosz színész Fazekas Imre „Moszkva" című orosztárgyú filmjének fő­szerepét játssza el Holly­woodban. Felkerestük Fazekas Im­rét, aki a következőket mondta munkatársunknak: — Magam is a Színházi Életből tudtam meg, hogy Mossoukine az én darabo­mat választotta. A Szín­házi Élet híradását az amerikai „Variety" is meg­erősítette. A „Moszkvá­ M még Hollywoodban vette meg tőlem az Universal.­­• A „Moszkva" alap­ötletét a „Cirkusz" című­ egyfelvonásosomból amely három év előtt vettem, száz­harmincszor került színre az Andrássy úti színházban. Mossoukine szerepét Pesten Tarnay Ernő játszotta, a női főszerepet pedig Pécsi Blanka. Kérésünkre Fazekas Imre elmondja a „Moszkva" tar­talmát. — Semjonnak nagy sikere volt a színiiskola vizsgaelőadásán. A Művészszinház szerződteti és a plakátokon már mint Hamletet hirdetik. Az előadás azonban elmarad, mert Semjon eltűnik Moszkvá­ból Nem egyedül hagyja el az orosz fővárost, megszökteti Moszkva katonai parancsnoká­nak a mostohaleányát. A fiatal szerelmeseket elnyeli a nagy Oroszország. Pénzük, ruhájuk nincs, egyetlen vagyonuk Sem­jon néhány színpadi ruhája, parókája és a Hamlet egyik kelléke:­­ a koponya. Semjon egyre mélyebbre csú­szik a lejtőn. Név a parti durva hajósoknak szavalja Hamlet monológját. Kinevetik, elkerge­tik. Végső elkeseredésében Sem­jon bohócnak csap fel és egy vándorcirkuszhoz csatlakozik fe­leségével együtt. Jön a tél, s a nagy hidegben bizony nincsen közönsége a cirkusz ponyva­sátorának. Végre egy faluba érkeznek, ahol a sztaroszta segítségükre van, de a segítségnek nagy ára van: a sztaroszta Semjon fele­ségére vetette a szemét. A bohóc rájön az előljáró szándékára és megöli. Semjon menekül, az üldözők egy szobá­ba szorítják, de amikor rátörik az ajtót, értelmetlenül bámulnak a szobában nyugodtan olvasó idegenre. Semjon úgy átmasz­kírozza magát, hogy a felesége sem ismer rá. Semjont meg­részegíti a „színészi siker", nem veti le a maszkot, hanem ebben az alakban menekül to­vább feleségével. A háborús Moszkvába érnek. Semjént is katonának viszik, kiküldik a frontnak arra a sza­kaszára, amelynek parancsnoka feleségének volt vőlegénye. Aki elől a fiatal színész megszöktette a moszkvai kormányzó mostoha­leányát. Az­­ asszony Moszkvában ma­radt. Nyomorában a forradal­márokhoz csatlakozik, akik az­zal bízzák meg, hogy ölje meg­­ Moszkva katonai parancsno­kát. Az asszony vállalja a fel­adatot, de amikor ott áll mos­tohaapja előtt, kiejti a fegyvert. A parancsnok nem ismer irgal­mat, elfogatja a merénylőt , saját lányát és kínzással arra bírja, hogy társait is elárulja. A forradalmárok a haditörvény­szék elé kerülnek és a lapok dicsőitik az apát, aki saját lá­nyának sem ad kegyelmet. Az újságcikkek természetesen a frontra is elkerülnek és a tisztek nagy tivornyáján fel­olvassák a volt vőlegénynek, hogy mi lett a volt menyas­­szonyából. A részeg parancsnok ere azt hazudja: Nem volt a menyasszonyom, csak a szere­tőm volt. Semjén, akit felszolgálónak rendeltek be a tiszti mulatozás­ra, hallja a parancsnok kije­lentését. Retten­etes bosszút áll a rágalmazón. Bizalmasan je­lenti a parancsnoknak,, hogy a szomszéd faluban egy gyönyörű leány van. A parancsnok, aki a bornál csak a nőt sze­reti jobban, azonnal utána néz a dolognak. Megparancsolja Semjénnak, még éjjel vezesse el a szomszéd faluba. Az elke­seredett férj nem a szép leány­hoz, hanem­­ az ellenséges lövészárok elé vezeti a részeg parancsnokot. Amikor alig néhány méter választja el az ellenségtől, Semjon leleplezi magát. — Most pedig meghalunk — jelenti ki aztán. — Én nem öllek meg, együtt halunk mind a ketten. Semjon a levegőbe süti revol­verét, az ellenség észreveszi őket és sortűz teríti le a két férfit. * Moszkvában a statáriális bí­róság halálra ítélte a forradal­márokat. Maga a moszkvai parancsnok töri el a pá­cát lánya felett. Semjonné a sira­lomházba kerül. Másnap cári paranccsal — a volt vőlegény jön a tömlöcbe, hogy kiszaba­dítsa az asszonyt. A volt vőle­gény nem más, mint Semjon, aki magára öltötte halott ve­télytársának alakját. Az as­­szon­y azonban csak akkor akar menekülni, ha Semjon a töb­bieket is kiszabadítja. A színész erre kénytelen újabb trükkel — akarata ellenére — minden for­radalmár előtt a börtön ajtaját megnyitni. A kiszabadult foradalmárok másnapra lángba borítják Moszk­vát, kitört a Kerenszkij-forra­dalom és Semjon borzadva látja, hogy a nagy pusztulást, a polgárháborút­­ ő indította el. Semjon nem forradalmár: fe­leségével külföldre menekül a vörösbe boruló Moszkvából. De még hallják azt a sortüzet, amellyel Moszkva katonai pa­rancsnokának, a kegyetlen apának életét oltják ki. * — Mosjoukine szerepe uralja az egész filmet, fe­jezi be Fazekas Imre. — Mint szerző kíváncsian vá­rom, hogyan kelti életre a legnagyobb orosz film­színész Semjon alakját. Universal Pictures Corporation : Moszkva Fazekas Imre

Next