Színházi Élet, 1927. január 24–30. (17. évfolyam, 4. szám)
1927-01-24 / 4. szám
66 SZÍNHÁZI ÉLET Andrássy-úti Színház : Cirkusz Egy egyfelvonásos útja az Andrássy-útról Hollywoodig A Színházi Élet elsőnek számolt be arról, hogy Ivan Mosjoukine első amerikai filmjét magyar író írta. A nagy orosz színész Fazekas Imre „Moszkva" című orosztárgyú filmjének főszerepét játssza el Hollywoodban. Felkerestük Fazekas Imrét, aki a következőket mondta munkatársunknak: — Magam is a Színházi Életből tudtam meg, hogy Mossoukine az én darabomat választotta. A Színházi Élet híradását az amerikai „Variety" is megerősítette. A „Moszkvá M még Hollywoodban vette meg tőlem az Universal.• A „Moszkva" alapötletét a „Cirkusz" című egyfelvonásosomból amely három év előtt vettem, százharmincszor került színre az Andrássy úti színházban. Mossoukine szerepét Pesten Tarnay Ernő játszotta, a női főszerepet pedig Pécsi Blanka. Kérésünkre Fazekas Imre elmondja a „Moszkva" tartalmát. — Semjonnak nagy sikere volt a színiiskola vizsgaelőadásán. A Művészszinház szerződteti és a plakátokon már mint Hamletet hirdetik. Az előadás azonban elmarad, mert Semjon eltűnik Moszkvából Nem egyedül hagyja el az orosz fővárost, megszökteti Moszkva katonai parancsnokának a mostohaleányát. A fiatal szerelmeseket elnyeli a nagy Oroszország. Pénzük, ruhájuk nincs, egyetlen vagyonuk Semjon néhány színpadi ruhája, parókája és a Hamlet egyik kelléke: a koponya. Semjon egyre mélyebbre csúszik a lejtőn. Név a parti durva hajósoknak szavalja Hamlet monológját. Kinevetik, elkergetik. Végső elkeseredésében Semjon bohócnak csap fel és egy vándorcirkuszhoz csatlakozik feleségével együtt. Jön a tél, s a nagy hidegben bizony nincsen közönsége a cirkusz ponyvasátorának. Végre egy faluba érkeznek, ahol a sztaroszta segítségükre van, de a segítségnek nagy ára van: a sztaroszta Semjon feleségére vetette a szemét. A bohóc rájön az előljáró szándékára és megöli. Semjon menekül, az üldözők egy szobába szorítják, de amikor rátörik az ajtót, értelmetlenül bámulnak a szobában nyugodtan olvasó idegenre. Semjon úgy átmaszkírozza magát, hogy a felesége sem ismer rá. Semjont megrészegíti a „színészi siker", nem veti le a maszkot, hanem ebben az alakban menekül tovább feleségével. A háborús Moszkvába érnek. Semjént is katonának viszik, kiküldik a frontnak arra a szakaszára, amelynek parancsnoka feleségének volt vőlegénye. Aki elől a fiatal színész megszöktette a moszkvai kormányzó mostohaleányát. Az asszony Moszkvában maradt. Nyomorában a forradalmárokhoz csatlakozik, akik azzal bízzák meg, hogy ölje meg Moszkva katonai parancsnokát. Az asszony vállalja a feladatot, de amikor ott áll mostohaapja előtt, kiejti a fegyvert. A parancsnok nem ismer irgalmat, elfogatja a merénylőt , saját lányát és kínzással arra bírja, hogy társait is elárulja. A forradalmárok a haditörvényszék elé kerülnek és a lapok dicsőitik az apát, aki saját lányának sem ad kegyelmet. Az újságcikkek természetesen a frontra is elkerülnek és a tisztek nagy tivornyáján felolvassák a volt vőlegénynek, hogy mi lett a volt menyasszonyából. A részeg parancsnok ere azt hazudja: Nem volt a menyasszonyom, csak a szeretőm volt. Semjén, akit felszolgálónak rendeltek be a tiszti mulatozásra, hallja a parancsnok kijelentését. Rettenetes bosszút áll a rágalmazón. Bizalmasan jelenti a parancsnoknak,, hogy a szomszéd faluban egy gyönyörű leány van. A parancsnok, aki a bornál csak a nőt szereti jobban, azonnal utána néz a dolognak. Megparancsolja Semjénnak, még éjjel vezesse el a szomszéd faluba. Az elkeseredett férj nem a szép leányhoz, hanem az ellenséges lövészárok elé vezeti a részeg parancsnokot. Amikor alig néhány méter választja el az ellenségtől, Semjon leleplezi magát. — Most pedig meghalunk — jelenti ki aztán. — Én nem öllek meg, együtt halunk mind a ketten. Semjon a levegőbe süti revolverét, az ellenség észreveszi őket és sortűz teríti le a két férfit. * Moszkvában a statáriális bíróság halálra ítélte a forradalmárokat. Maga a moszkvai parancsnok töri el a pácát lánya felett. Semjonné a siralomházba kerül. Másnap cári paranccsal — a volt vőlegény jön a tömlöcbe, hogy kiszabadítsa az asszonyt. A volt vőlegény nem más, mint Semjon, aki magára öltötte halott vetélytársának alakját. Az asszony azonban csak akkor akar menekülni, ha Semjon a többieket is kiszabadítja. A színész erre kénytelen újabb trükkel — akarata ellenére — minden forradalmár előtt a börtön ajtaját megnyitni. A kiszabadult foradalmárok másnapra lángba borítják Moszkvát, kitört a Kerenszkij-forradalom és Semjon borzadva látja, hogy a nagy pusztulást, a polgárháborút ő indította el. Semjon nem forradalmár: feleségével külföldre menekül a vörösbe boruló Moszkvából. De még hallják azt a sortüzet, amellyel Moszkva katonai parancsnokának, a kegyetlen apának életét oltják ki. * — Mosjoukine szerepe uralja az egész filmet, fejezi be Fazekas Imre. — Mint szerző kíváncsian várom, hogyan kelti életre a legnagyobb orosz filmszínész Semjon alakját. Universal Pictures Corporation : Moszkva Fazekas Imre