Színházi Élet, 1928. április 22–28. (18. évfolyam, 17. szám)

1928-04-22 / 17. szám

SZÍNHÁZI ÉLET 20­ 13-ikán és pénteken volt a premier, 13 szereplője van, 13 betűből áll a címe. Ha ehhez még hozzátesszük azt, hogy Beöthy László, a Belvárosi Színház igazga­tója a premier napján (pénteken és 13-ikán) ünnepelte a születésnapját, bízvást meg­állapíthatjuk azt, hogy «A meztelen ember» 13-as szám halmozásával, a legszerencsé­sebb kabala alatt született. Itt él közöttünk. Velünk jár kávéházba, v­elünk jár a színfalak mögött. Pesti bér­aszárnyában lakik, félcipőt visel és úri pantallót. Szereti Pestet és ritkán utazik el Pestről. És mégsem pesti ember. Aki jól ismeri Török Rezsőt, valami fur­csát figyelhet meg rajta. Ő az az ember, aki mindent lát és észrevesz Pesten, mégsem érdekli semmi, ami pesti. A pesti vicc, pesti zsargon lepattan, róla­­ rám néz, de nem lát engem, valahogy túl­néz rajtam. Túl a Lánchídon, túl a budai hegyeken, sőt túl a pesti periférián. Ahol még nem jár gyors­vonat és kátyúba süllyed az eltévedt automobil. Oda lát Török Rezső. A magyar falu sze­relmese, a magyar paraszt krónikása. Szereti a parasztot erényeivel és hibái­val. És évek óta hozza ide Budapestre, a kő­tengerbe, a város kellős közepébe a maga hamisítatlan paraszt­figuráit : — Nesze, Buda­pest ! Ez a magyar falu! Ez a Török Rezső írhatta csak meg « A meztelen embert». A meztelen embert, az egyszerű, tanulat­lan, keménymarkú, józaneszű paraszt­fiút falajából gazdag, szép, művelt pesti lány ragadja magá­val Pestre, hogy a festészethez hajla­mos parasztgyerek­ből művészt és utat faragjon. És a falu egyszerű fiára váratlanul és egymás után három szörnyű csapást mér a sors. Meghasonlik szüleivel, nagyratar­tott képeit vissza­utasítja a tárlat és megcsalja a pesti lány, akit szeretett. A meztelen ember­nek megbomlik lelki egyensúlya, csendes «Mintha a lajbi nem vóna jó . . .» Rózsahegyi Kálmán és Dely Ferenc Belvárosi Színház: «A meztelen ember» (Ifj. Vajda Pál felv.)

Next