Színházi Élet, 1929. február 17–23. (19. évfolyam, 8. szám)

1929-02-17 / 8. szám

Így élt a szini­iskolában és a Király Szinház öltözőjében hónapokig. Legjobb barátai a diszitők voltak, velük járt es­ténként kocsmázni. Ekkor már huszon­egy éves volt és szivében kivirágzott az első szerelem. Elvette feleségül a Király Szinház egyik kardalosnőjét és a házas­ság után szakítani kellett az öltözővel is. Harmath Imre lakás után nézett. Az Aradi­ utcában egy parókakészítőnél bé­reltek hónapos szobát, amelyben egyetlen ágy várta a fiatal házasokat. Persze élni is kellett valamiből és Harmath a füze­tes népdalkiadók számára hol a saját nevén, hol névtelenül, hol mások neve alatt dalszövegeket kezdett írni. Közben kitört a háború és az összes népszerű, háborús és kabarédalok szerzője Har­math Imre lett. Persze eljött a nap, amikor a huszon­egy éveseket is elvitték katonának. Har­math bevonult és amikor a marssal el­indult a front felé, szakaszában egy kata­tonával több szorongott rendes bitszámnál. A karda­a­losnő ugyanis bakaruhába öltözött és elindult férjével együtt a harctér felé. Az úton még valahogy el tud­ták rejteni, de kint a fron­ton a csendőrök felismerték az asszonyt és hazazsuppol­ták az Aradi­ utcába, majd hónapokat töltött Har­kint a fronton és betegen került vissza az hadikórházba. alsószombatfalvi Itt találta meg Martos Ferenc levele, aki a Király Színházból is­merte a jól verselő fiatal szininövendéket. Martos a Pillangó főhadnagy témáját küldötte el Harmathnak, hogy készítse el a szöveget a szcenárium alapján és Harmath egy hétig éjjel­nappal dolgozva, el is ké­szült a librettóval. A Király Színház fogadta el az ope­rettet és nagy sikerrel be is mutatta. Több, mint száz­szor játszották, de a fiatal írónak nem sok haszna volt belőle. A pénz nagyon kel­lett és a premier előtt egy nappal ezer koronáért örök­áron eladta egy zenemű­ke­reskedőnek. Második darabja az Arany­madár, amelynek címe az Aranyfácán emlékéből szü­letett. Ez az operettje h­á­romszázszor került színre, de a tantiémeket megint más kapta, mert éppúgy, mint a másik darabját, ezt is eladta ezer koro­náért örökáron a napi gondokkal küz­ködő fiatal szerző. Dosztojevszky tollára való az a furcsa élet, amit ekkor élt Harmath Imre. Éjjel­nappal dolgozik kabaréknak, orfeumok­nak, mulatóknak, minden munkáját öt krajcárért eladja előre és a nyomorban persze meghal a szerelem is, a házastár­sak elválnak egymástól. Bal Harmath éli tovább kétlaki életét, nap­kávéházakban, éjszaka kocsmákban a díszítőkkel. Közben ugyanígy eladja a Heje-huja bárót és a Fogadjunk című darabja tantilmjeit is. Gyorsan és könnyen dolgozott és min­dig fixért. Mert nem tudott várni a tan­k­émre. Ha valamelyik színháznál gyor­san uj szám kellett az operettbe, csak üzentek Harmathért és tiz perc alatt kész volt a vers. Igy hivatták be a Fővárosi Operettszínházba is és amikor Rátkay Mártonnal bent ü­lt a Halló Amerika Szokolay Olly és Harmath Imre házasságkötés után távoznak az anyakönyvvezetőt 61 39

Next