Színházi Élet, 1932. május 1–7. (22. évfolyam, 19. szám)

1932-05-01 / 19. szám

— A zene is kizárólag magyar népdalmotívumok­ból áll? — A gerincét, az úgyne­vezett „raison d'être"-t eredeti magyar népdalok adják. Mindegyike egy-egy gyöngyszem, azonban, amely A foglalatot ezeket a gyöngyöket egységes sorra fűzi, a magaméból adtam. Csak természetes, hogy stílusban és felfogásban igyekeztem tökéletesen hoz­zásimítani a magam mun­káját az eredeti motívu­mokhoz. — Eljárásomat talán leginkább a középkori öt­vösmesterek munkájához hasonlíthatnám. Egy sereg drágakő akadt a kezembe. Szép, csiszolt, tiszta, me­legtiszti, értékes kövek. Ezeket kellett egy drága­mivü szelencébe illeszte­nem. Szeretettel és boldog igyekezettel fogtam a mun­kához, mert az volt az ér­zésem, hogy a magyar nép­lélek művészi megnyilat­kozásainak a magyar zene legszebb templomában, az Operában van méltó he­lyük. Remélem, jó munkát végeztem. És remélem, hogy a Székelyfonó drága, naiv, ősmagyar melódiái rövidesen közkincsévé vál­nak a magyar zeneművé- Pfr­ló Imre és Basilides Mária Operaház: „Székelyfonó" (Vajda M. Pál felv.) Báthy Anna és Hosfer Endre Operaház: „Székelyfonó" (Vajda M. Pál felvétele) 19

Next