Színházi Élet, 1932. május 15–21. (22. évfolyam, 21. szám)

1932-05-15 / 21. szám

megvágta volna az ellen­felét. A gyakorlati élet­ben a legtöbb­ ilyen szim­bolisztikus jelző csúnyán megbukna. Ha parancsol­ják, mindjárt ki is pró­bálhatunk egy ilyen jel­zőt, amit a sok évi gya­korlat tükörfényesre kop­tatott: „tükörfényes­­ par­kett." Annyi bizonyos, hogy ha a félhomályt költői összetételben diszkrétnek nevezzük, a tükörfényes parkett a gyakorlati élet­ben kénytelen volna föl­venni az „indiszkrét" jel­zőt. Tudniillik egy kissé többet mutatna, mint amennyit az egyébként elég konciliáns mai di­vat látni enged. Az úgy­nevezett aszfalt-betyárok is gyorsan átalakulnának parkett-betyárokká és még csak felelősségre se lehetne őket vonni, mert hiszen szemérmesen lesü­tött szemmel néznének a hölgyekre. (Aataria­­elvételei)

Next