Színházi Élet, 1933. március 19–25. (23. évfolyam, 13. szám)
1933-03-19 / 13. szám
vonat, van Oderberg-Bresslau, ez a gyorsabb, félórával előbb ér Berlinbe. Egy brüsszeli folyóiratnak, a «Nord»nak egyik példánya: «L'affaire Verlaine-Rimbaud». Kiadatlan anyag Verlaine brüsszeli tragédiájáról. A Budapesti Szemle 1932. márciusi száma, József főherceg négy versével. Sok új magyar folyóirat; java értelmetlen, szemponttalan. Grimm meséd képekkel. * Ezek a könyvek hevernek az asztalom-Miért ! Nem tudom. Felgyűltek, ok nélkül, mint annyi más az életben. Olvastam közben mást is. Feuchtwanger új regényét: *A zsidó háborút-1. Josephus Flavius regénye, Nero és Vespasian regénye, Jeruzsálem pusztulásának regénye. Rendkívüli anyag, halott, történelmi anyag, melybe az író forró lélekzetvétellel lehel életet. Itt is Straphey módszere: a történelmi ember mintegy civilruhát kap, megifjodik néhány ezer évvel. Nagy képek, nagyon élesi vonalak. Feuchtwanger meggyőző író, szenvedélyessége mindenkit elragad, csak őt nem. Mértéktartóan féktelen tud lenni, fegyelmezetten szenvedélyes. Messze az átlagos felett, kitűnő olvasmány, ami hiányzik belőle, az, Füst Milán szavával, a Szentlélek. Olvastam egy kda remekművet is: Hughes, «Cyclon Jamaikában.» Az utolsó évtized egyik legtökéletesebb írása. Szerzője fiatal angol író, öt gyermek története, kiket szüleik ,angol farmerek Jamaikában, a múlt század vége felé vitorláshajón Angliába küldenek. A hajót kalózok támadják meg, senkit sem bántanak, kirabolják a hajókasszát s magukal viszik a gyermekeket. Elhamarodott lépésüket később keservesen megbánják, a gyermekek terrorizálják a kalózhajót, valamilyen déltengerparti csempészvárosban egyik gyermeket baleset éri, meghal; a gyermekek soha többé nem beszélnek erről, szolidaritásérzetből, tapintatból, finomságból hallgatnak . . . Végül megunják a kalózok a gyermekterrort, megszabadulnak foglyaiktól, a gyermekek hazakerülnek Angliába, s kár — utólag — megtudják, hogy mikalózok között voltak, rettenetesen kezdenek hazudozni a rablók «kegyetlenségeiről.» A brit flotta megmozdul, szegény, jámbor, ártatlan kalózokat befogják, Londonba hozzák s a gyermekek vallomása alapján természetesen felakasztják őket. Mindez csaknem szűkszavúan, s mégisi annyi színnel, ember és világ olyan csodálatos távlatával, gyermek és felnőtt egymáshoz való vonatkozásainak olyan, eddig még nem ismert titkaival, személytelenül előadva, — az író hangját nem hallod sehol, mindvégig a regény ad elő — ahogy ezt kortársaktól ritkán kaptuk eddig. Mostanában divat remekműveket írni. Hughes könyve, e divattól függetlenül, csakugyan az. (Franciául olvastam egy fiatal angol regényét: Smith, «Passi calmer. Érdemes átlapozni; van egy új, fiatal angol regényíró nemzedék, mely figyelemreméltó.) * A magam örömére, s őszinte élvezettel olvastam Willy könyvét: «Les Aphrodisiaquest. Ez a könyv a szerelem terápiájára tanít. Rendkívül bölcs könyv, egyesíti Kelet és Nyugat minden tapasztalatát. Csak félek, keveset ér a gyakorlatban, amire tanít Az irodalom tanítása gyakran megbukik a praktikus életben. Willy szobatudóst, mint mindenki, aki a szerelem titkaival elméletben foglalkozik. Olvastam Céline könyvét megkerülni, elkell olvasni is, nem lehet Ez az a könyv (Voyage au bout de la nuit) amely nem nyerte meg a Goncourt-díjat... Szerzője orvos Párizsban. Nem, szerzője író Párizsban. A szerző magánembert játszik, akinek «nem fontos» az írás, csak úgy «elmondja, ami eszébe jut...» Ez a hányavetiség nem éppen jóhiszemű. Céline író, akinek mindennél fontosabb az irodalom, melyet nagy kínok árán, rendkívüli figyelemmel és felkészültséggel közelít meg. Az esztendő legfontosabb francia könyve. Nem éppen kényelmes olvasmány. De tudomásul kell venni, állást kell foglalni mellette, vagy ellene. (Két hónappal elolvasása után vettem észre, hogy döntöttem. Mellette.) * A könyvek. Igaza lenne Nagy Frigyesnek? Az emberek, az se kutya. ro o