Színházi Élet - 1933/34. szám
A napokban Budapestre érkezett dr. Robert Wiene, az ismert német rendező, aki legutóbb a Taifunt is filmre vitte. A Hunniában szeretné forgatni legközelebbi filmjét, amely német és olasz verzióvalkészülne. A film címe: Egy éjszaka Velencében. Főszerepére Tino di Patlerát, a híres olasz énekest szerződtette. Amennyiben a franciák szeptember 15-én nem foglalják el a Hunniát, úgy Wiene dr. itt kezdi filmjét forgatni. • A külföldi rendezőket egyébként nemcsak azok az olcsó lehetőségek csábítják, amelyeket a Hunnia nyújt, hanem az XUniversalnak Gaál Franciska filmjeivel elért fantasztikus külföldi sikerei is. Ismeretes, hogy a készülő filmeket a gyárak az egyes országokban látatlanban helyezik el és eddig ismeretlen filmsztárral készült filmeket előre elhelyezni lehetetlen volt. Gaál Franciska sikere azonban más magyar filmsztárok előtt is megnyitotta az utat. Wiene dr.-t is részben az hozta Magyarországra, hogy egy Gaál Franci-kaliberű sztárt keressen. Nagy nehézséget okozott e tekintetben, hogy a Hunnia képtelen napközben próbafelvételeket készíteni, így Wiene egyik jelöltjéről, Bállá Liciről, aki viszont este nem szabadulhat a Royal Orfeumból, csak vasárnap délután lehetett volna a felvételeket megcsinálni. Bállá Lici meg is próbálta, hogy a vasárnap délutáni előadást a Royal Orfeumban lemondja, azonban lemondása a színház többi tagjai között olyan izgalmat okozott, hogy Balla Lici csupa kollegialitásból kénytelen volt ezt a kínálkozó lehetőséget elszalasztani. • A beavatottaknak nem meglepetés, hogy az Ellopott szerda című film egyik női főszerepére Hajdú Edát, a külföldre költözött magyar énekesnőt szerződtették. Eltekintve attól, hogy Hajdú Eta megjelenésével, tehetségével és nyelvtudásával igen alkalmas a filmre, természetesnek találta mindenki, hogy a film producere, Daróczy József, nem hagyta ki Hajdú Etát, saját feleségét, a filmből. A művésznő egyébként ma a legjobb nevek egyike Németországban is. • Joe Pasternak állandóan filmtehetségeket kutat. E héten is felfedezett valakit. Az egyik előkelő belvárosi ruhaszalon Gaál Franciska ruháinak próbáihoz kiküldte a műterembe fiatal, igen előkelő megjelenésű és ragyogóan szép direktricét. Ennek következménye volt azután, hogy Pasternak szeme nem a ruhán, hanem a kísérőjén akadt meg. Rögtön szerepet ajánlott fel neki a film egyik nagy jelenetében. Az új felfedezettnek nem könnyű a helyzete, mert apja egy budapesti bank igazgatója, nincs elragadtatva leánya új szerepkörétől, amely egyébként kitűnően sikerült. • Egyik budapesti filmvállalat mégis elkészíti az Iglói diákokat. Egyelőre műteremhiány miatt tolódik el a terv. • Elisabeth Bergner új filmjének a címe Katalin cárnő. Ha a terv újra meg nem változik, úgy a film csak angol nyelven készül Londonban és rendezője nem Paul Czinner, hanem Korda Sándor lesz. • Amerikában ismét próbálkoznak némafilmmel. Legutóbb óriási sikert aratott a Samarang című film, amelyben egyetlen szót sem beszélnek. • Hosszas kísérletezés után mégis sikerült megjelentetni a Fratelliniekről készült filmet Hotel Savoy címmel. A film legjellegzetesebb példája annak, hogy egy remekül induló történet végül milyen rosszul sikerülhet. Nyári igényekkel mérve, azonban a film még mindig sokkal jobb mint a hír, amely megelőzte. Ez főként az elején megcsillanó néhány rendezési ötletnek és a korán elhúnyt Otto Stransky-pár zenei bijoujának köszönhető. S. J. Vendrey Ferenc, Péchy Eszter és Pajor Ödön a Gaál Franciska-film egyik jelenetében (Fotó László)