Színházi Élet, 1933. október 29–november 4. (23. évfolyam, 45. szám)
1933-10-29 / 45. szám
LONDONI nISOR fix tnnításai Sandoz London, októberben. Bergner Kordáék a városon kívül dolgoznak, egy óra utazás az autóval, amíg kiérek a műterembe. A Kreml falai között vonulok be, a naftalin-hó csillog az utakon, Moszkva népe sandwichet eszik az udvaron. A műteremben Bergner próbál. Hamvasszőke parókában, abroncsos szoknyában térdel Bergner Erzsébet cárnő előtt, aki az uralkodás titkaiból vizsgáztatja fiatal menyét s közben az utolsókat nyögi. Bergner halkan felel a nyöszörgő cárnő kérdéseire, iskolás leány hangján, aztán feláll és szomorúan mondja: «A jelenet rossz, nagyon rossz.» Férje, Paul Czinner, s a rendező, Korda Sándor, lelkesen vigasztalják. Korda, is úgy találja, hogy rossz a jelenet. A lámpákat kikapcsolták, az operatőr cigarettázik, Bergner körülményesen magyarázza, miért rossz a jelenet, a világítás, az idő, miért rossz szerep Katalin cárnő? Semmi nem tetszik neki; nyugtalansága őszinte, meggyőző. Ez a nő állandó rettegésben dolgozik; igényei, melyeket a világgal, a munkával s önmagával szemben táplál, kielégíthetetlenek. Tisztelettel hallgatom, érdemes máskép dolgozni. Ijesztően Nem is okos, «túlkompenzált», mondanák analitikusok. Esztendeje, hogy leszerződött Kordáékhoz, három szerepet utasított eddig vissza. Most végre eljátssza Katalin cárnőt. A parányi nő csupa hideglelős izgalom és holdkóros biztonság munkaközben. Mindenben okos: százezer percentet akar kapni, mindenben, mindenkitől. Igaz, önmagától is. Aki a közelében él, azt korbáccsal hajtja: még tökéletesebb munkát akar, még jobb szerződést, abszolút sikert, rizikómentes eredményt s a tetejébe szép időt s egyáltalán mindent, amit a világon meg lehet szerezni. Nem tartozik a szerény emberek közé, akik beérik csendes boldogsággal és egy kis, de biztos fix-szel. Már három év előtt csendesen, feltűnés nélkül leépítette német összeköttetéseit, esztendővel a nagy német politikai változás előtt elköltözött Berlinből, megtanult tökéletesen angolul s olyan csöndesen élt, hogy neszét sem lehetett venni. Angliában igen nagy a presztízse; ez lesz első hangos angol filmje s nem szeretnék a rendezője 26 lenni. . . Négyórás próba után végre elkészül egy néhányszavas jelenettel; valószínű, hogy holnapra eldobja az egészet és újra kezdi. Szeretem és becsülöm benne azt is, hogy nem «szerény»; nem adja az egészen nagy színésznőt, aki már annyira beérkezett, hogy megengedheti magának a teljes, ildomos, szembesütő szerénységet ... Harcol és primadonnáskodik és ordenáré és megrettent, csupa szűkölés, de vagyonokkal fizetteti meg minden mozdulatát s az öltözőjét háromszor kellett tapétáztatni, mert nem illett a tapéta színárnyalata a parókája színéhez ... De mindenhez joga van, mert ugyanilyen szemtelen, kegyetlen és uzsorás önmagával szemben. S ha kinyitja a száját, lélekzeni és beszélni kezd, elhallgat körülötte minden, nem hallani mást, csak ezt az ijedt gyerekhangot, amely alkalmas arra, hogy az élet minden szenvedélyét, szenvedését és örömét megszólaltassa. Egyetlen példányban él a világon, ötven kiló, száznegyven centiméter magas. Kellemetlen nő lehet, például kínos lenne, ha egyszer, valahol kormányra kerülne és kineveznék miniszterelnöknek. Programmja mindenesetre van, az egész életre s egészen rövid programm. Ennyi: — A főszerepben Bergner. „Non stop variety" A mozik mintájára, amelyek lassan, de biztosan ölik Londonban is a látványos revüszínházakat, egy kétségbeesett tingli-tangli áttért a »permanens műsort intézményére s a Picadilly-tér egyik színházépületében délután háromtól éjfélig táncol és énekel és lábakat mutogat ... hogy nem fáradnak bele! ... Ijesztő látványosság. Szomorúbbat nem is láttam, mint ez a permanens még készültség életörömből, dzsiggelő lányokból, szalonkomikusokból, ez a tízórás megszakítás nélküli synkopa, az a görcsös reflektorfény és rögzített hangulat ... Londonban ez az intézmény a kávéházat pótolja; az embereknek akad egy üres órájuk, két üzlet között, délután négytől ötig s betelepednek a Nonstop Variety-be, ahol jutányosan és gyorsan, fillérekért és percek alatt teleszívják magukat tánccal, zenével, szép nőkkel és általában a szórakozásinak