Színházi Élet, 1933. november 12–18. (23. évfolyam, 47. szám)
1933-11-12 / 47. szám
ne es a szépség J^ita : /fripiez %il^yyu>vici — Hát milyen a szép nő? — kérdeztem egy bölcs parasztot Elgondolkozott : — A szép nő, — a szép ruha. Ennyit mondott rá. Nagy egészében igaza van. A szépség kultúra kérdése. A szépség megtartása még sokkal inkább. A testet kezelni kell, a születéstől kezdve, csak akkornyeri el a tökéletes formát. Nyomorban nem fejlődhetik ki a test szépsége. Ha adatik is egy-egy tökéletes jelenség, azt hamar tönkre teszi a nélkülözés, a súlyos testi Tinika s a vele járó kimerültség. Viszont az agyonkezelés egyrészt nevetséges, másrészt ártalmas. Erről pompás szatírát játszanak most a Belvárosi Színházban. Békeffi István darabja a «Kozmetika» messze kiemelkedik a szórakoztató darabok felett. Valósággal kortörténelmi dokumentum. Molléri ötlet és játék. Pláne, hogy Titkos Ilona ebben a darabban jelent meg először humora, malíciája, komikai vénája teljes gazdagságában. Ma, amikor a világrend távolságában pillanatonként szállanak szembe a végletek, ez a szatíra szinte ütközőpontot jelent. A kar kozmetikája TITKOS ILONA (Foto Angelo)