Színházi Élet, 1934. szeptember 16–22. (24. évfolyam, 39. szám)

1934-09-16 / 39. szám

A GAVALLÉR KÖLTŐ Farkas Imrének min­dig van egy sereg pro­tézséje. Hol színházhoz, hol filmhez ajánl vala­kit, a nyáron pedig megtörtént, hogy egyik a szegénysorsú ismerősét saját költségén el­küldte Suri bácsihoz, az újságírók népszerű, a régi orvosához. Amikor beteg meggyógyult, Farkas Imre személye­sen ment el hozzá ren­dezni a számlát. — Mennyivel tarto­zom, Suri bácsi ? — Az orvosság, amit adtam, tíz pengő, nyolc látogatás negyven­nyolc pengő, összesen ötvennyolc pengő. A költő elővette a tárcáját. — Itt van tíz pengő, Suri bácsi, a látogatá­sokat majd természet­ben adom vissza. A SO­RSJEGY­ÜGYNÖK A feltűnt bohém kávéházakban az utóbbi időben egy sorsjegyügynök, arról nevezetes, hogy aki az aktuális eseményekhez fűzi mindig a mondókáját. Ez a sorsjegyügynök ol­vasván a lapban, hogy Szűcs László megütött egy színházi szabót, felrohan az operaénekes és így szól hozzá: lakására — Vegye meg úr ezt a sorsjegyet! művész — Már miért vegyem meg? — Mert hátha meg tet­szik ütni a főnyereményt is . . . POMPÁS ÖTLET Bárdos Artúr és Se­bestyén Géza aktuális dolgokról beszélgetnek. — Érdekes, — mondja Bárdos — hogy most a kültelki színházak mi­lyen jól mennek! — Kellene nyitni egyet benn, a város kö­zepén! — feleli Sebes­tyén Géza.­ ­Gf Wl F]^­ SKÓCIA Az óceánrepülő Európa fölött hirtelen elveszti a tájékozódó képességét. Egyszer csak odakiált neki a társa: — Megvan! Skócia fö­lött repülünk! — Honnét tudod? — Látok egy asszonyt a pataknál, aki papírszalvé­tát mos. KOMIKUS-DÖMPING A JAPANBAN László Miklós, Ráday Imre, Radó Sándor, Salamon­­ Béla, Vértes Tibor, Peti Sándor, Barna. Közgazdasági életben Japán úgy szerepel, mint a dömping hazája. A Japán-kávéház a stíl­szerűség kedvéért megcsinálta a komikus-dömpinget. A kávéházban ugyanis megalakult a komikusok törzsasztala. 49

Next