Színházi Élet, 1935. június 2–8. (25. évfolyam, 23. szám)

1935-06-02 / 23. szám

••••••• Az idei könyvnapnak kétségkívül eg­yik szenzációja egy fiatal, jónevű novellista nagy regénye. Sándor Kálmán nevét imár ismerik az olvasók. Novelláit állandóan hozzák a napilapok; egyik regénye meg­jelent a Magyarországban. Nagykoncep­ciójú, nagyterjedelmű könyvvel azonban eddig még nem­ lépett a nyilvánosság elé. A Kosmos könyvkiadó hozza ki most, könyvnapi kiadványainak élén »Ártatla­nok« című regényét és bizonyos, hogy a megjelenés napján már szétfut a hír: új regényíró született. Jellemző a regény kvalitásaira, hogy még megjelenése előtt részleteket közölt, belőle az Újság, Ma­gyar Hírlap, Népszava, Független Szemle és Nyugat. Azt hisszük, ilyesmi sem igen fordult még elő egy fiatal író első regényével. Miről is szól az Ártatlanok ! Ma, pszichoanalízis korában az olvasók mást a várnak egy »nagyregény«-től, mint pél­dául a mult századbeli regényvirágzás korában. A lelki élet ezerrétű arcát akar­ják benne megismerni, hogy egy-egy színben, vonásban felismerjék a ma­guklét. A problémáknak emberfölöttinek s nem köznapinak kell lennie, mert em­berfölötti erőt és energiát kíván a kor is, amelyben élü­n­ki s mert köznapi élettel, köznapi cselekedetekkel ma exisztálni sem lehet. Az élet heroizmus s heroizmust kívánunk a regényhőstől is. Sándor Kálmán regényének hőse ve­gyészmérnök, aki beleszeret egy as­­szonyba. Feleségül veszi, pedig jobb lett volna menekülni már akkor, mikor meg­ismerte. Furcsa életet élt Sofie, mielőtt Félix Haff felesége lett, és ez az élet üldözi a házasság után is. Pokol lesz kettejük élete, szenvedésüket csak strind­bergi méretekkel érzékeltethetjük. Egy brutális és kínzó veszekedés után Sofie ott akarja hagyni a férjét, aki rázárja feleségére az ajtót s elrohan. Egész éjjel kódorog, részegre issza magát s reggel­felé, mikor hazavetődik, szörnyű ese­mény fogadja: ég a ház, amelyben be­zárva Sofie! Az erdőszéli ház porrá ég s tulajdonképpen itt kezdődik a Félix Haff kínlódása és vívódása, regény: vájjon gyilkosságot követett-e el, mikor meg­fordította a kulcsot?! Lélekzetfojtó izga­lommal követjük a vegyészt szörnyű út­ján. Alakok tucatjai élnek, lihegnek és szenvednek vele s mikor már-már a de­tektívhistóriák megoldására gondolunk, egyszerre lecsendesednek a hullámok s az író grandiózus fordulattal megnyug­tató befejezést ad sokat szenvedett hő­sének. Persze, ez csak váza a regénynek s halvány fogalmat sem adhat Sándor Kál­mán kivételes tehetségéről. Biztos, hogy az »Ártatlanokéról sok szó fog esni az elkövetkező hetekben.­­ Ép annyira, mint amennyire vitatni, támadni és fanatikusan védeni fogják a Kosmos kiadó másik könyvnapi kötetét is. Pap Károly, az elismert és nagyra­becsült fiatal író ezúttal nem regényt, hanem vitairatot írt. Zsidó sebek és bű­nök a könyv címe, alcíme kiemeli a ma­gyar vonatkozásokat s már ebből kitet­szik, hogy korunk egyik legizgatóbb problémájával foglalkozik. A Kosmos kiadó könyvnapi prospektu­sában azt írja: Kiadványaink nemcsak lépést tartanak a má­nak lüktető tempó­jával és stílusával, de aktív tényezői és előmozdítói annak a nagy átalakulásnak, amely az emberiség új periódusának be­vezetője. Már ez a két kiadvány igazolja, hogy a prospektus szavai nem túloznak, de még jobban beigazolódik ez, ha a többi könyvnapi kiadványát nézzük a Cosmos-nak s testvérvállalatainak, a Független Szemlé-nek s Apolló­nak. Hort Dezső, a hosszú évekig München­ben élt kiváló szociológus nagy tanul­mányt írt a marxizmus átalakulásáról Új szocializmust címmel. Korunk címmel antológia jelenik meg, amely a 20-as ge­neráció legkiválóbb 12 költőjét vonul­tatja föl. Forgács Antal, Habán Mihály, Hajnal Anna, Jékely Zoltán, Kis Ferenc, Radnóti Miklós, Rónai Mihály András, Sértő Kálmán, Toldalaghy Pál, Vas Ist­ván, Weöres Sándor és Zelk Zoltán olyan nevek, hogy bátran elnevezhetjük az an­tológiát »élharcos« antológiának. Fejtő Ferenc tanulmánya külön szenzáció. M. Hegyi Ilona és Dénes Béla »Szövőszék« címmel drámát írtak. A darab súlyos mondanivalói s mégis erősen lüktető, drámai cselekménye megérdemli, hogy a nagyközönség kezébe kerüljön. Halmos Béla a középeurópai tájszervezésről, míg Faragó László a harmadik humaniz­mus s a Harmadik Birodalom viszonyá­ról írtak jelentős tanulmányokat. Min­den Kosmos-kiadvány új és jelentős ese­ménye nemcsak a könyvnapnak, de a magyar könyvkiadás 1935-ös évének is. Vidor Tori Sándor Kálmán, az »Ártatlanok« szerzője

Next