Színházi Élet, 1935. június 2–8. (25. évfolyam, 23. szám)
1935-06-02 / 23. szám
••••••• Az idei könyvnapnak kétségkívül egyik szenzációja egy fiatal, jónevű novellista nagy regénye. Sándor Kálmán nevét imár ismerik az olvasók. Novelláit állandóan hozzák a napilapok; egyik regénye megjelent a Magyarországban. Nagykoncepciójú, nagyterjedelmű könyvvel azonban eddig még nem lépett a nyilvánosság elé. A Kosmos könyvkiadó hozza ki most, könyvnapi kiadványainak élén »Ártatlanok« című regényét és bizonyos, hogy a megjelenés napján már szétfut a hír: új regényíró született. Jellemző a regény kvalitásaira, hogy még megjelenése előtt részleteket közölt, belőle az Újság, Magyar Hírlap, Népszava, Független Szemle és Nyugat. Azt hisszük, ilyesmi sem igen fordult még elő egy fiatal író első regényével. Miről is szól az Ártatlanok ! Ma, pszichoanalízis korában az olvasók mást a várnak egy »nagyregény«-től, mint például a mult századbeli regényvirágzás korában. A lelki élet ezerrétű arcát akarják benne megismerni, hogy egy-egy színben, vonásban felismerjék a maguklét. A problémáknak emberfölöttinek s nem köznapinak kell lennie, mert emberfölötti erőt és energiát kíván a kor is, amelyben élünki s mert köznapi élettel, köznapi cselekedetekkel ma exisztálni sem lehet. Az élet heroizmus s heroizmust kívánunk a regényhőstől is. Sándor Kálmán regényének hőse vegyészmérnök, aki beleszeret egy asszonyba. Feleségül veszi, pedig jobb lett volna menekülni már akkor, mikor megismerte. Furcsa életet élt Sofie, mielőtt Félix Haff felesége lett, és ez az élet üldözi a házasság után is. Pokol lesz kettejük élete, szenvedésüket csak strindbergi méretekkel érzékeltethetjük. Egy brutális és kínzó veszekedés után Sofie ott akarja hagyni a férjét, aki rázárja feleségére az ajtót s elrohan. Egész éjjel kódorog, részegre issza magát s reggelfelé, mikor hazavetődik, szörnyű esemény fogadja: ég a ház, amelyben bezárva Sofie! Az erdőszéli ház porrá ég s tulajdonképpen itt kezdődik a Félix Haff kínlódása és vívódása, regény: vájjon gyilkosságot követett-e el, mikor megfordította a kulcsot?! Lélekzetfojtó izgalommal követjük a vegyészt szörnyű útján. Alakok tucatjai élnek, lihegnek és szenvednek vele s mikor már-már a detektívhistóriák megoldására gondolunk, egyszerre lecsendesednek a hullámok s az író grandiózus fordulattal megnyugtató befejezést ad sokat szenvedett hősének. Persze, ez csak váza a regénynek s halvány fogalmat sem adhat Sándor Kálmán kivételes tehetségéről. Biztos, hogy az »Ártatlanokéról sok szó fog esni az elkövetkező hetekben. Ép annyira, mint amennyire vitatni, támadni és fanatikusan védeni fogják a Kosmos kiadó másik könyvnapi kötetét is. Pap Károly, az elismert és nagyrabecsült fiatal író ezúttal nem regényt, hanem vitairatot írt. Zsidó sebek és bűnök a könyv címe, alcíme kiemeli a magyar vonatkozásokat s már ebből kitetszik, hogy korunk egyik legizgatóbb problémájával foglalkozik. A Kosmos kiadó könyvnapi prospektusában azt írja: Kiadványaink nemcsak lépést tartanak a mának lüktető tempójával és stílusával, de aktív tényezői és előmozdítói annak a nagy átalakulásnak, amely az emberiség új periódusának bevezetője. Már ez a két kiadvány igazolja, hogy a prospektus szavai nem túloznak, de még jobban beigazolódik ez, ha a többi könyvnapi kiadványát nézzük a Cosmos-nak s testvérvállalatainak, a Független Szemlé-nek s Apollónak. Hort Dezső, a hosszú évekig Münchenben élt kiváló szociológus nagy tanulmányt írt a marxizmus átalakulásáról Új szocializmust címmel. Korunk címmel antológia jelenik meg, amely a 20-as generáció legkiválóbb 12 költőjét vonultatja föl. Forgács Antal, Habán Mihály, Hajnal Anna, Jékely Zoltán, Kis Ferenc, Radnóti Miklós, Rónai Mihály András, Sértő Kálmán, Toldalaghy Pál, Vas István, Weöres Sándor és Zelk Zoltán olyan nevek, hogy bátran elnevezhetjük az antológiát »élharcos« antológiának. Fejtő Ferenc tanulmánya külön szenzáció. M. Hegyi Ilona és Dénes Béla »Szövőszék« címmel drámát írtak. A darab súlyos mondanivalói s mégis erősen lüktető, drámai cselekménye megérdemli, hogy a nagyközönség kezébe kerüljön. Halmos Béla a középeurópai tájszervezésről, míg Faragó László a harmadik humanizmus s a Harmadik Birodalom viszonyáról írtak jelentős tanulmányokat. Minden Kosmos-kiadvány új és jelentős eseménye nemcsak a könyvnapnak, de a magyar könyvkiadás 1935-ös évének is. Vidor Tori Sándor Kálmán, az »Ártatlanok« szerzője