Színházi Élet, 1936. július 12–18. (26. évfolyam, 29. szám)

1936-07-12 / 29. szám

»No, ahogy én a Zitát ismerem, akkor elég ha­mar haza fog jönni.« Ez természetesen csak tréfa, mert hiszen a nagyreményű ifjú szí­nésznő legalább még néhány hetet tölt az an­gol fővárosban és csak a­­» Dunaparti kaland« című film felvételeire jön haza. Táviratilag szerződtették a női fő­szerepre. — Mi történt még e héten? — Három zeneszerző háromfelé utazott el Budapestről, de nem nyaralni, hanem dol­gozni. Brodszky Miklós ...—­­ Londonba repült. — Gyöngy Pál Nápolyba Mészöly utazott, Buday Dénes fiatal tagja pedig Bécsben tárgyal élet új darabjának bemuta­tójáról. — Mit hallott még a héten? — A Magyar Színház és az And­rássy úti Színház dramaturgnak szerződtette Bálint Lajost, aki több mint húsz évig látta el ezt a tisztet a Nemzeti Színházban. Az ifjú drá­maírók bizonyára örömmel fogad­ják ezt a hírt, mert Bálint Lajosnál lelkiismeretesebb dramaturg még nem székelt színházi irodában. Min­den darabot elolvasott, am­i a­ keze­ügyébe került. A titkos drámaíró rosszul sikerült darabját olyan ked­ves, félórás elemzés kíséretében tudta mindig visszaadni, hogy az illető olyan boldogan távozott a refű után, mintha legalábbis a szá­zadik előadás bankettjére készülne. — Min nevettek a héten a legjob­ban?... — Nem a Fészekben, hanem a tár­saságban jegyeztünk fel két nagyon ötletes aperszót. A szellemed mondá­sairól is jól ismert, népszerű bank­vezér a szerzője mind a kettőnek. A fehér asztal mellett ugratták az agglegényeket, hogy miért nem nő­sülnek meg? Az egyik jelenlevő férj rezignáltan mondotta: »Miért kös­sék le magukat egy asszony mellé, mikor így mint portyázó vitézek szabadon garázdálkodhatnak.« A bankvezér erre így szólt: »Nagyon csodálkozom, hogy te beszélsz így, akinek közismerten szép és fi­nom felesége van. Mint kit­ünő üzletember tud­hatnád, hogy egy húsz karátos briliáns száz­szor annyit ér, mint húsz darab egykarátos kő.« — És a másik bon­mot? — Étteremből bárba készülődött egy társa­ság. Az ismert színész elbúcsúzk­odott és kije­lentette, hogy haza­megy, valaki megje­gyezte: »Ez furcsa. A bohém aludni tér és a komoly pénzemberek bárba mennek!« Mire a bankvezér nagy derült­ség mellett így szólt: »Bizony ma már meg­fordult a világ. A bo­hémek napközben szor­galmasan berakják a bankba a pénzt és bank­direkt­or­ok éjszaka el­költik.« Kezeiket csókolom. v m pengős rendezői ösztöndíját Bálint l­ajos, a Magyar ás Andrassy-úti Színházak új dramaturgja (Angelo foto) EGY CSÁRDÁS KERESI A SZERZŐJÉT Kotbamellékletünkön le akartuk közölni az egy év óta oly nagyon népszerűvé vált kis dalt: »Hol voltál az éjszaka?« (Szőr a szitába.) De megtörtént az a furcsa ese­t, hogy a dal szerzőjét nem tudjuk kinyomozni. Ez úton hívjuk föl tehát az ismeretlen szerzőt, hogy a saját érdekében jelentkezzék a Színházi Élet szer­­kesztőségében.

Next