Színházi Élet, 1936. augusztus 30–szeptember 5. (26. évfolyam, 36. szám)

1936-08-30 / 36. szám

rányi jelzőcsengő állandóan szól. A mozdonyok előtt két-két fényes reflektor, a gyermekkor boldog emlékeire világít. Tíz kört kell mindegyik vonatnak futni. Első Jávor­i Pál vonata 1 perc 11 má­sodperccel, második Székelyé 1 perc 14 másodperccel. A nagy verseny után Ág­ay Irén és Er­délyi Mici is kedvet kapnak­ a verseny­hez, de véletlenül ugyanarra a sínre he­lyezik a két mozdonyt és azok egymásba­rohannak. Az áldozat: egy kis zöldruhás viaszbakter. A mozdonyok előtt kialsza­nak a világítólámpák. Viszont a nagy reflektorok kigyullad­nak. • Most egy i kis felnőtt játék következik. Nászút — féláron. Szerelem — két ver­zióban. Először Verebes Ernő áll Agay Irén­nel és Erdélyi Micivel a felvevőgép elé. Also Hochzeitreise zu fünfzig Prozent! — kiáltja az utolsó mondatot. — Los, — mondja Székely — jó volt. És Verebes már rohan is Budára, a szín­házba, ahol tovább játszik. Most jön a magyar verzió, Jávor Pál­lal. — Hát még most sem érti meg kor­szakalkotó ötletemet ! — kérdi szenvedé­lyesen Agay íróasztala fölé hajolva. — A maga pénze Ho­rányi­g elég, az enyém legfeljebb Balatonboglárig, de ha össze­adjuk, elmehetünk együtt Olaszországba! Nászútra, féláron! Furcsa, hogy east most imondja, gondo­lom. Tudniillik már hazajött az egész gárda a hetekig tartó olasz nászútról és most beszélik meg az indulást. Ilyen a film. • Este tizenegykor, mikor a reflektorok már kialudtak, újra meggyulladtak a kis játéklámpások. Agay és Erdélyi ját­szanak még egy kicsit. A fiatal film­játékgyári lányok körülállják őke­t. Olyan elragadóan kedvesek, mint az igazi gyerekek. Ide kellene küldeni mindenkit, akinek nem volt gyerekszobája. PÁN IMRE Jávor Pál hidro­plánnal, Agay Irén kis majommal ját­szik (Faludi foto)

Next