Színházi Élet, 1936. november 1–7. (26. évfolyam, 45. szám)
1936-11-01 / 45. szám
Elnök: Igen. Nőknek találták ki a társadalmi életet. Hogy ezek hogy otthon érzik magukat mindenhol! És mindenkivel tudnak miről beszélni. Író: Igen. Ez így van. Elnök: De maga miért van itt? író: Meghívtak. Elnök: Jó... jó... de miért fogadta el! Magát nem köti ide semmi érdek... művész ... író... Mi szüksége van arra, hogy itt halálra unja magát Íro: Érdekelnek az emberek. Elnök: Ezek az emberekt író: Minden ember. Elnök: Hogy itt mit tud szórakozni... író: Már pedig remekül szórakozom ... Úgy látszik szerencsém is van... mert mindjárt az első órákban olyan izgalmas és szenzációs élményben volt részem. Elnök: Itt! író: Igen... Sajnos, n.wa lehet elmondani ... Elnök: Akkor mondja el. író: Igaza van... Végül 1« férfiak vagyunk ... és a dolog köztünk marad. Elnök: Természetesen, író: Tudja, én tegnap este vacsora után érkeztem. Lekéstem a vonatot. Egy barátom hozott le autóval. Elnök: Igen. (Az oldalát nyomogatja.) író: A társaságból alig ismerek valakit. Rögtön felmentem a szobámba és lefesküdtem. A hold besütött az ablakon. Becsuktam az összes palettákat, mert csak sötétben tudok aludni. Szóval teljesen sötét volt a szobában. Elnök: Igen. (Az oldalát nyomogatja és tziszeg.) író: Félálomban voltam már, amikor egyszer csak halk zajt hallottam. A mennyezeten keskeny fénysáv jelent meg. Az ajtó nesztelenül kinyílt, aztán újra becsukódott. Valaki besurrant a szobámba. Elnök: Izgalmas író: Felültem az ágyban. A következő pillanatban, két puha kar fonódott a nyakam köré... Valaki mellém bújt az ágyba... a szájamra tapasztotta száját... miközben csókolt, végigtapogattam... selyem hálóing... egy karcsú valami könnyű parfőmilat... női test... Elnök: Na és! író: Az egész valahogy olyan furcsa, szokatlan és izgalmas volt... Éreztem, hogy egy ismeretlen nőt tartok a karjaim között ... A haja, a szája, a parfömje, a csókja... minden olyan idegen és új volt. Elnök*: És nem tudta, hogy kicsoda? író: Nem, vannak pillanatok, amikor nem lehet kérdezősködni... Az első negyedórában egy szó sem esett közöttünk. Elnök: És későbbi író: Később a hölgy kérdezett tőlem valamit, amire válaszolnom kellett. Mikor a hangom meghallotta, halkan felsikoltott, kiugrott az ágyból és kiszaladt a szobából. .. természetesen utána szaladtam ... De mire az ajtóba értem, csak egy eltűnő árnyékot láttam a folyosó végén. Elnök: Fantasztikus... És fogalma sincs róla, hogy ,ki lehetett! író: Sejtelmem sincs. Tegnap késő este érkeztem meg. Alkalmam sem volt flörtölni valakivel. A társaság legnagyobb részét ,a is ismerem. Elnök: Várjunk csak. Vegyük sorba a lehetőségeket. Kik vannak itt hölgyeik! Várjon csak. Tegnap együtt vacsoráztunk valamennyien. Pontosan emlékszem mindenkire. Megmondom, hogy kik jöhetnek számításba ... (Kigondolkodik.) ...megvan ... a művésznő... Török Ilona.. kacér ... élnivágyó teremtés... maga író... biztos céljai vannak magával... Író: Nem ... nem ... rossz nyomon jár... a művésznő az egyetlen, akiről biztosan tudom, hogy nem ő volt az... t. i.... éveken keresztül a legjobb barátok voltunk ... nem kell rosszat gondolnia ... ez olyan művészabarátság volt... tehát a művésznőt annyira ismerem... a parfőimjét, a haját, az egész lényét, viselkedését... a legsötétebb szobában is felismerném egyetlen egy sóhajáról... Elnök: Értem. Művészbarátság. író: Tehát őt egészen nyugodtan kihagyhatjuk a számításból... különben is egy teljesen szenvedélymentes nő ... csak számításból megy bele szerelmi kalandokba ... most erre nincs szüksége... a Both bárónak a barátnője ... Elnök: Várjon csak... itt van az az Adami-lány... Eva... Ennek olyan érzéki szája van... Itt: Adami lovagnak a lánya! Elsősorban soha életemben nem láttam, nem ismerem. Másodszor az apja híréből ítélve ... Elnök: Igaza van... ezt én sem tartom valószínűnek. Ki van Itt még! ... (Gondolkozik.) ... várjon csak ... izé... egyet nem tisztáztunk még... lány volt az illető vagy asszony! író (nevetve): Hát ezt honnan tudhatnám! Elnök: Az ilyent észre lehet venni... a lányok mégsem olyan felszabadultak, olyan bátrak... író: A mai lányok! Elnök: Ebben igaza van... szóval lehetett az illető asszony is! író: Miért na! Elnök: Itt van Etter Ervin, az ügyvéd... a felesége már negyvenen felül van. Ezt nyugodtan kihagyhatjuk a számításból. BIOLAX hajt BIOLAX jó BIOLAX a jó hashajtó! Kapható minden gyógyszertárban kis doboz (10 szem) 50 fill, nagy doboz (60 szem) P 2.20 Magyarországi főraktár: Városi Gyógyszertár, Budapest, IV., Váci utca 34 107