Színházi Élet, 1938. május 28. (28. évfolyam, 23. szám)
1938-05-28 / 23. szám
S Horthy Miklós életregénye A magyarság és férfiasság, az erős jellem és a legmagasabb rendű emberi felelősségérzet eposza Horthy Miklós életregénye. A huszadk századi Magyarország legértékesebb és legérdekesebb emberi sorsa tárul itt ki háromszázhúsz zsúfolt, feszültségekkel teljes oldalon. Egy emberi élet, amelynek jelentősége túlnő az egyéni határokon, több, mint élettörténet, világtörténelem. Egy nagy katona és nagy államférfi élete, amely mindig párhuzamosan haladt a huszadik századi Európa nagy eseményeivel, hol az esemény részleteként, hol sorsdöntő történelmi tények forrásaként. A könyv hőse itt nemcsak megélte kora történelmét, hanem csinálta is. Csoda-e, ha megilletődött izgalom fog el mindenkit, aki a könyv lapjain keresztül betekinthet ebbe az életbe, követheti fordulatait, újra átélheti nagy izgalmait és közvetlen közeliből megismerheti Horthy Miklóst, az embert, a katonát, az államférfit? Báró Doblhoff Lily nehéz feladatra vállalkozott, amikor elhatározta, hogy megírja Horthy Miklós életét, hogy egy ily eseménydús, ily jelentős, ily gazdag élettörténetet elevenít meg. A sok fordulat, a sok esemény leírása közben elsikkadhatott volna az ember, s a komoly, magas színvonalú életrajz helyett túlzottan elregényesített élettörténet leletettvolna az eredmény. De a csábítóan felkínálkozó könnyebb, s ezért rosszabb megoldásokat elkerülte, s munkája eredménye: ideális életrajz, emberi, lebilincselő és igaz. Elvezet a könyv Kenderesre, Horthy István kúriájába, a ihat Horthyfiú szülőházába, a mult századi Magyarországnak ebbe az ideális magyar otthonába. Horthy István, a kormányzó apja, a munkás életű, átfogó értelmiségi, a szó legjobb értelmében nemes magyar úr prototípusa volt. Miklós fiát a debreceni kollégiumba küldte. Innen, a debreceni kálvinista kollégiumból indult el az a szédítő vonalú pálya, amely Magyarország kormányzói rangjához vezetett. Innen került el a fiatal Horthy Miklós a fiumei tengerészeti akadémiára, ahol néhány évvel előbb bátyja, Horthy Béla halálos szerencsétlenség áldozata lett. A szülők legnagyobb ellenzésével szemben tudta csak Horthy Miklós kiharcolni az engedélyt, hogy tengerész lehessen. A fiumei évek után már töretlen vonalban halad előre pályája. Bólából a fiatal tengerésztiszt Konstantinápolyiba kerül, majd nagy keleti útra indul, Adeniben, Kalkuttában, Singaporeban, Sziámban, Ausztráliában, Újzélandban tölt napokat, vagy heteket, aztán sor került a Csendes-óceáni szigetvilágra, a déltengeri szigetekre, a csodás Tahitire. A nagy világutazás végén újra látja szüleit. Aztán Németországba és Angliába kerül, torpedókurzust végez, majd az ifjútörök mozgalmak idején újra Konstantinápolyba vezényelik. Ekkor már családos ember, családja is hozzáköltözik Konstantinápolyiba. Itt éri a nagy kitüntetés: Horthy Miklós korvettkapitányt I. Ferenc József császár és király mellé rendelték szárnysegédnek. A többi már világtörténelem. Világtörténelem az otrantói csata, a Navarria parancsnokának ércnél maradandóbb hőstette, amikor súlyos sebesülten irányította a tengeri csatát, világtörténelem a nemzeti Magyarország feltámadása és az az esős novemberi nap, amikor a nemzeti hadsereg élén, fehér lován bevonult Budapestre. A történelmi korszak és a megelőző évek eseményeit, légkörét, emberi vonatkozásait teljesen megeleveníti Doblhoff Lily könyve. A fiatal tengerésztiszti évek viszontagságait, abécsii császári udvarnál töltött éveket, a háborús korszakot, s az újjászülető Magyarország sorsával egybeforradó időket a »nagyregény« emberi részletekbe vágó eszközeivel világítja meg. Könyve nemcsak az olvasóban erősíti meg még jobban a ragaszkodást és a tiszteletet Horthy Miklós iránt, hanem egyben szép és értékes tiszteletadás a kormányzó előtt is. PALÓCEI HORVÁTH GYÖRGY 55