Színházi Élet, 1938. május 28. (28. évfolyam, 23. szám)

1938-05-28 / 23. szám

S Horthy Miklós életregénye A magyarság és férfiasság, az erős jellem és a legmagasabb rendű em­beri felelősségérzet eposza Horthy Miklós életregénye. A husza­d­­k századi Magyarország legértékesebb és legérdekesebb emberi sorsa tárul itt ki háromszáz­húsz zsúfolt, feszültségekkel teljes oldalon. Egy emberi élet, amelynek jelentősége túlnő az egyéni határokon, több, mint élettörténet, világtörténelem. Egy nagy katona és nagy államférfi éle­te, amely mindig párhuzamosan haladt a huszadik századi Európa nagy­­ eseményeivel, hol az esemény részleteként, hol sorsdöntő történelmi tények forrásaként. A könyv hőse itt nemcsak megélte kora történelmét, hanem csinálta is. Csoda-e, ha megilletődött izgalom fog el mindenkit, aki a könyv lapjain keresztül be­tekinthet ebbe az életbe, követheti fordulatait, újra átélheti nagy izgal­mait és közvetlen közeliből megismerheti Horthy Miklóst, az embert, a kato­nát, az államférfit? Báró Doblhoff Lily nehéz feladatra vállalkozott, amikor elhatározta, hogy megírja Horthy Miklós életét, hogy egy ily eseménydús, ily jelentős, ily gazdag élettörténetet elevenít meg. A sok fordulat, a sok esemény le­írása közben elsikkadhatott volna az ember, s a komoly, magas színvonalú életrajz helyett túlzottan elregényesített élettörténet lel­etett­­volna az eredmény. De a csábítóan felkínálkozó könnyebb, s ezért rosszabb meg­oldásokat elkerülte, s munkája eredménye: ideális életrajz, emberi, le­bilincselő és igaz. Elvezet a könyv Kenderesre, Horthy István kúriájába, a ihat Horthy­fiú szülőházába, a mult századi Magyarországnak ebbe az ideális magyar otthonába. Horthy István, a kormányzó apja, a munkás életű, átfogó értel­miségi­, a szó legjobb értelmében nemes magyar úr prototípusa volt. Miklós fiát a debreceni kollégiumba küldte. Innen, a debreceni kálvinista kollé­giumból indult el az a szédítő vonalú pálya, amely Magyarország kor­mányzói rangjához vezetett. Innen került el a fiatal Horthy Miklós a fiumei tengerészeti akadémiára, ahol néhány évvel előbb bátyja, Horthy Béla halálos szerencsétlenség áldozata lett. A szülők legnagyobb ellenzésével szemben tudta csak Horthy Miklós kiharcolni az engedélyt, hogy tengerész lehessen. A fiumei évek után már töretlen vonalban halad előre pályája. Bólából a fiatal tengerésztiszt Konstantinápolyiba kerül, majd nagy keleti útra indul, Adeniben, Kalkuttában, Singaporeban, Sziámban, Ausztráliában, Újzélandb­an tölt napokat, vagy heteket, aztán sor került a Csendes-óceáni szigetvilágra, a déltengeri szigetekre, a csodás Tahitire. A nagy világutazás végén újra látja szüleit. Aztán Németországba és Angliába kerül, torpedó­kurzust végez, majd az ifjútörök mozgalmak idején újra Konstantinápolyba vezényelik. Ekkor már családos emb­er, család­ja is hozzáköltözik Konstanti­nápolyiba. Itt éri a nagy kitüntetés: Horthy Miklós korvettkapitányt I. Ferenc József császár és király mellé rendelték szárnysegédnek. A többi már világtörténelem. Világtörténelem az otrantói csata, a Na­varria­­ parancsnokának ércnél maradandóbb hőstette, amikor súlyos sebe­sülten irányította a tengeri csatát, világtörténelem a nemzeti Magyar­ország feltámadása és az az esős novemberi nap, amikor a nemzeti had­sereg élén, fehér lován bevonult Budapestre. A történelmi korszak és a megelőző évek eseményeit, légkörét, emberi vonatkozásait teljesen megele­veníti Doblhoff Lily könyve. A fiatal tengerésztiszti évek viszontagságait, a­­bécsii császári udvarnál töltött éveket, a háborús korszakot, s az újjá­születő Magyarország sorsával egybeforradó időket a »nagyregény« em­beri részletekbe vágó eszközeivel világítja meg. Könyve nemcsak az olva­sóban erősíti meg még j­obban a ragaszkodást és a tiszteletet Horthy Miklós iránt, hanem egyben szép és értékes tiszteletadás a kormányzó előtt is. PALÓCEI HORVÁTH GYÖRGY 55

Next