Színházi Élet, 1938. június 4. (28. évfolyam, 24. szám)

1938-06-04 / 24. szám

„Ebben a városban minden ember külön regénytéma" — mondja E. Caldwell, a legnagyobb amerikai színpadi siker szerzője Tíz nap óta Budapesten Erkine Caldwell, a világhírű tartózkodik amerikai író és felesége Margaret Bourke-White, aki az angolul beszélő világ leghíresebb riporternője. Egyetlen napra jöttek, tíz napja vannak, itt, s­ egyelőre nincs is szándékuk tovább utazni. A Margit­szigeten kerestük fel a világhírű író­házaspárt. Mielőtt bármit kérdezhetnénk, Mr. Caldwell, a magas, szőke, negyven év körüli férfi elragadtatva mutat szobája erkélyéről a sziget gyönyörű pa­le­norámájára : — Mondja térem, látott már ehhez ha­sonló tündéri képet? Az otthoniak szerénykedő mosolyával vettük tudomásul a lelkendező bókot, de azért büsz­ke önérzettel követtük a má­moros pillantásokat, amelyekkel való­sággal felitta a zöldelő sziget magával ragadó szépségét. Caldwell regényírónak indult. A »We are the people« és a »God's little acre« című regényei már az elsők sorába emelték, amikor megírta a »Tobacco Road« című regényt, amely­ből színdarab is készült. Ezt a színdara­bot m­ár hatodik éve zsúfolt házak előtt játsszák Amerikában. A kirobbanó siker után feleségével, aki a másfélmilliós példányszámban meg­jelenő »Life« illusztrált hetilap főmunka­társa, közösen írt regényt, »Emberek, ahogy látjuk őket« címen. A házaspár regénye a legnagyobb amerikai könyv­siker. — Min dolgozik most? — kérdeztük. — Az utóbbi időben nincs kedvem a regényíráshoz. Inkább szociálpolitikai munkákon dolgozom. De Budapest cso­dálatos atmoszférája és rendkívüli em­berei újra ébresztették bennem a ked­vet. Ebben a városban minden ember külön regénytéma. És külön regénytéma ez a sziget, amelytől nem lehet meg­válni, az egész város, a napfény, a derű, a hit sajátságosan szép világa; az egyet­len hely talán egész Európában, ahol könnyűnek, gondtalannak érzi mag­át az ember. — Járt már Hollywoodban? — Hogyne. Dolgoztam is ott. Nagyon szereteí­i ott élni. De dolgozni inkább lehet New­ Yorkban. Mrs. Caldwell mosolyogva közbeszól: — Az uram nem riporter. Számára fontos a környezet is, ahol dolgozik. — És a nagyságos asszony? — Ó, nekem mindegy. Persze jó lenne, ha mindig ilyen mesepalotában élhet­nék, mint itt a szigeten, de sajnos, én uta­zom a világban s a világ nem mindenütt szép... Bond Ezután elmondják, hogy a Tobacco színpadi változatát Jack Kirk­land-del együtt írták s talán a nyáron elkészül egy új színdarab is. Búcsúzóul felteszünk egy indiszkrét kérdést: — Mennyit jövedelmezett a hat év óta futó darab? A házaspár egymásra néz. Mosolyog­nak. Az író végül szerényen megjegyzi: — Átlag heti hétezer dol­lárt forgalmaz... Gyorsan számolni kez­dünk. Az 360.000 egy évben. Hat év dollár alatt kétmillió... és két stag­gione társu­lat is játssza ... dig­gia, Amerika még min­a korlátlan lehetősé­gek hazája... (Pálházy fotók) E. Caldwell és felesége a forrásnál A Caldwell házaspár a Margitszigeten

Next