Színházi Élet, 1938. október 15. (28. évfolyam, 43. szám)
1938-10-15 / 43. szám
A legboldogabb ember ma Pesten kétségtelenül egy harminckét éves, érdekes arcú fiatalember, aki fent a Rózsadombon, a Gül Babáról elnevezett macskaköves utcácskában lakik. Hegynek szaladó, földszintes, ódon kis házban él a boldog ember. Olasz János, akiből Zilahy Lajos merész, kezdeményezésére márólholnapra filmszínész lett. A »Süt a nap« filmváltozatában ugyanis a békés megyei földmívescsaládból származó Olasz Jánosra bízták Sámson Mihály figuráját, akit a színpadon Kiss Ferenc és Jávor Pál keltettek életre. Ezért boldog most Olasz János és annyira, hogy az a nagy boldogság szinte el sem fér már a kis Gül Baba utcai ház kicsike szobájában. Élete első interjúját adja most Olasz János, de kérdezni sem kell, ömlik belőle a szó: — Öcsödön, Békés megyében születtem, — mondja Zilahy felfedezettje — ott egyszerű földmívesember az apám. Van egy kis földünk, de csak pár hold az egész. Onnan jöttem el Pestre, tizenhat éves koromban; feljöttem, mert hajtott az élet, hogy kenyeret keressek. A gázgyár udvaraiban dolgoztam először, mint napszámos, később a gépek mellé kerültem és ma már a gázgyár »nyomozója« vagyok. Az elköltözött lakók új címét, a ki nem fizetett gázszámlák adósait nyomozom ki. Ez már úri foglalkozás, ahoz képest, ahogy kezdtem. Később évek múlva már »műkedvelőztem« is a gázműveknél. A műkedvelő egyesületben azt mondták, elég jó alakom, van, nem én állapítottam meg, ők mondták és először sza- Sámsom Mihály ajándékot hoz a tiszteletes úréknak... Nagy Teréi, Olasz János és Rózsahegyi Kálmán a »Süt a nap« filmváltozatában (Pegazus-film _ Faludi foto)