Színházi Élet, 1938. október 22. (28. évfolyam, 44. szám)
1938-10-22 / 44. szám
önkívületben keresi hűtlen kedvesét, az elegáns gyári mérnököt. Végre agyonzaklatottan összeomlik és halálos álmában a mennyei bíróság ítélkezik felette. Hatalmas, egész estét betöltő drámai pantomim-szerep ez. Egyik nevezetessége, hogy benne a Primaballerina prózai szöveget is mond. Ezzel szemben az Operaház énekkara ezúttal mint szavalókórus is fog szerepelni. A mű egyik jelenete hatalmas gyárüzemben játszódik. Gépek zakatolását, kerekek forgását, szíjak száguldását ritmikus, kifejező szavak és mondattöredékek érzékeltetik a zenekari zörejekkel aláfestett szövegben. Nemcsak itt vonul be az Opera színpadára a modern expresszionizmus, hanem a rendkívül érdekes bárképben is. Ennek a fülledt és fásult éjszakai hangulatát nagyszabásúan fölépített, szimfonikusan stilizált jazzfantáziával szólaltatja meg muzsika. Itt nyílik alkaloma Harangozó Gyulának, hogy mozgalmas, színes koreográfia szerint működtesse a teljes bajletkart, színen, mégpedig nem kasírozott, hanem valódi, márkás gépkocsi. Az első részben van ez, amely a valóságos földi élet képeit vonultatja fel. Szerep jut a zenei építményben az autódudának és a gyárszirénának is. De minden furcsa és modernkedő külsőség dacára örök művészi eszmények jegyében született meg Ádám Jenő új alkotása. Akik ismerik a remekbe készült partitúrát, azt jósolják, hogy a Händel oratóriumok nagyszerű karmestere, mint vérbeli zeneszerző, lelke mélyéig megrázza és vigasztaló magasságba emeli majd a hallgatóság lelkét. Autó is jelenik meg » A »Mária Veronika, mennyország diszlete a próbán. Elöl: Szalay Karola és Rigó Magda Szalay Karola, a beszélő ballerina a »Mária Veronika« próbáján VIKTOR