Színházi Hét, 1910. december 4–11. (1. évfolyam, 6. szám)
1910-12-04 / 6. szám
10. OLDAL szinuszi UÍT G. SZÁM „A szentelt liget" a czíme annak a legújabb ötlet- és humorzsúfolásnak, amellyel a Vígszínház jóvoltából elénk állítanak. A párisi Théâtre des Variétésben ment az idei április folyamán a vígjáték, és még most is műsoron van. Egész Páris kaczag Francine úrasszony őnagysága történetén és egész Páris nézi csillogó szemmel a csinos Adrienne orosz tánczát. De hogy sort tartsunk : Francine úrhölgy írónő. Regényeket ír egy hűséges férj oldalán. Margerie Paul az ura, aki azonban nem ír, hanem hű a nejéhez, azonkívül vadászik, vív és lovagol. Ezt az ideális hűségű házasviszonyt egy piros szalagocska zavarja meg: a becsületrend szalagja, amely oly gyönyörűen festene a Francine kebelén — az irodalom terén szerzett érdemeiért. A menyecske borzasztóan szeretné megkapni a kitüntetést és ezért bátran behatol a szentelt ligetbe, a kilencz múzsa mitológiai ligetébe. Megragadja a derék Champmorelt, a Beauxarts igazgatóját, akinek útján hozzájuthat az álmai teljesültéhez. És mire nem képesek az asszonyok , összebarátkozik Champmorel feleségével is, a kaczér kis a Adrienne-nel. Adrienne erre rögtön kikezd a Francine urával. És mivel Adrienne nem az a nő, akivel felelősség nélkül lehet flörtölni, a jámbor Paul megcsalja a feleségét Adrienne-nel. Francine pedig, aki ilyen áron kapja meg a piros szalagot, mit tehetne egyebet: megbocsát. Ez azonban vázlat csupán és voltaképpen nem is lényeg. A fő az ezernyi mulatságos fordulat és ötlet. Mészáros Giza, aki a „Sárga liliom" bankettjén pont éjfélkor szűnt meg új szerződése értelmében a Magyar színház tagja lenni és lépett a Vígszínház tagjainak sorába, Adrienne szerepében mutatkozik be a Vígszínház publikumának. Pompás és neki való szerep. A másik női főszerepet, az irodalmi hajlandóságú Francinet Gazsi Mariskának osztotta ki direkczió. A férfiak közül Hegedűs Gyulának és Ferenczynek jutott vezető feladat. Tanay egy esetlen és bájos ifjút játszik egy apró epizódszerepben. De Tanay játssza. Ha mindehhez hozzávesszük Molnár Ferencz ragyogó fordítását, a kétségtelenül nagy siker összes előjeleiről beszámoltunk. &D „A becstelen." m Qsmét fiatal magyar író darabja, és IT ezúttal a Nemzeti szinház szolgál ígg ezzel a színházkedvelő publikumnak. „A becstelen" a közelgő bemutató czíme. Nem első debü, az íróját, Garvay Andort, már ismeri a közönség „A pénz" bemutatójáról. Az új Garvay-darab is a társadalmi életnek a pénzzel összefüggő keserves morálját választja háttérül. A becstelen ember, aki a darab czímét adja, Osváth Sándor, az Amerikából visszavándorolt milliomos. A múltja sötét, de ezt a homályt sikeresen deríti fel a gyanúsan szerzett töméntelen arany ragyogása. Kápolnay, a kijárásokból, apró províziókból és piszkos kis sápokból tengődő képviselő, siet a nagyszerű üzlettársat lehetőleg szoros kapcsolatba hozni magával. A saját lakásában siet neki lakást adni, mindenképen kedvét keresi, sőt a nyájas viselkedésre és mennél több szeretetreméltóságra kényszeríti a saját feleségét is, aki idegenkedik a kétes lelkületű milliomos egész egyéniségétől. A terv kezd is sikerülni, de Kápolnay vérmes légvárainak szárnyát letörik az eddigi becstelen Galvay Andor.