Színházi Lapok, 1921. január-március (17. évfolyam, 1-13. szám)
1921-01-01 / 1. szám
2— ^00 Miskolcz, 1921 január hó 1 Ara 7 ko Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos: FÖLDES LAJOS Egyes számára az utcán 4 K, a színház nézőterén 4 K 50 f Megjelenik minden szombaton. — Alapította: Földes Gusztáv . 56226 , Ill. évfolyam, I. szám Színházi Lapok Előfizetési ára: Egy évadra 150 K Fél évadra 76 K. Negyedre 38 K Szerkesztőség és kiadóhivatal: Városház tér 24. Telefon : 254 Újév Vajjon lesz-e az idén farsang? sóhajtotta a múlt vasárnap délutánján egy szőke, fáradt pillájú leány, a földszint harmadik sorában. Lesz-e az idén bál, felhangzanak-e majd a friss csárdások, bódító valcerek Oláh Rudi, Geszti Jenő bandájától a Korona nagytermében, úgy mint régen. Kápráztatnak-e majd újra hat bojtos, eseménytelen és szürke farsang után az ezeregyéji színek, parfümöt lehelnek-e az illatozó ruhafodrok, lobognak-e a kipirult, felhevült, csókot váró ajkakon a boldogság pirjai. Fognak-e dobogni az emberszivek s a halk rezgések visszaadják-e a rejtett, eltitkolt érzelmeket? Suttogják-e majd a reggeli ébredéskor a szőkehajú babák, az ágyakból tétován felkelő leányok, hogy eljő a farsang s ők a táncos forgatagban újra, meg újra visszaálmodják a régi boldog perceket, a rég kívánt farsang fantasztikus örvénylő képét. Vájjon lesz-e és vájjon táncolnak-e majd ebben a farsangban a drága női lábak? Addig is, míg az álom valóra válik, imádkozzatok szép, menyei leányok, hogy jöjjön el minél előbb a békebeli farsang, minden szépségével és minden gyönyörével. Újévi fohászatok zengjen fel az égbe és akkor talán ezentúl boldog farsangok várnak reátok mindörökké. Földes Lajos A vigszinházi Shakespeare Irta: Láng Lajos dr. A tehetség áttöri a legerősebb korlátokat és nincs az a politikai szempontból sugall hideg kritika, amely eltüntethetné a közönség emlékezetéből azokat a feledhetetlen estéket, amelyek »A hattyú« előadásaival a Vígszínházat a magyar nyugat első kultúrtényezőjévé avatták. A költészet és művészet egyenlő birodalmában nem keresik azt, hogy ki milyen ágyban pillantotta meg a napvilágot. A tehetség dinamikus ősereje hódolatra kell hogy késztessen minden, a kultúra iránt fogékony lelket, mert a tehetségtől bírói ítélet sem foszthat meg senkit. »Vígszinházi Shakespeare« ezt a gúnynevet adományozta Molnár Ferencnek az ellenkritika akkor, midőn a premier harmadik napján már nyilvánvaló lett, hogy „A hattyú« több egy ragyogó sikerű társadalmi drámánál, mert a magyar szinműirodalomnak az entente színpadaira való bevonulását és így a magyar irodalom háború utáni renesszánszát jelenti. Neumann—Molnár, „nemzetiségi“ irodalom, mily vérszegény ellenvetések. Ha Molnár csakugyan Neumannból eredt, annál nagyobb dicsőség illeti, mert ékesszólóbb magyarsággal, a társasági hangnem finomabb érzékeltetésével ma, magyar színpadon nem dolgozik senki. A modern színmű — látjuk Sardounál — a technikai hatásokra épít, mely mellett az irodalmi értékek háttérbe szorulnak. ,,A hattyú“ mindkettőt egyesíti magában, tehát látványosság és irodalmi gyönyörűség egyszerre. A komoly kritika két szempontból vette bonckés alá. Vagy elismerő szavakkal mutatott rá erre az irodalmi eseményre, vagy azt kifogásolta a darabban, ami — benne nincs s így végeredményben megkerülte a kritikát, ami „A hattyú“ sikerének hallgatag bevallását jelenti. Egy bizonyos : „A hattyú“ elindult diadalmas útján és a magyarság szellemi fölényét fogja hirdetni nagy, nyugati népek fővárosaiban, Schaw, Maeterlinck, Hauptmann és Sardou színpadain, ahol minden magyar tehetséget tárt karokkal fogadnak. HELVEY ERZSI ÉS KARDOS JÓZSEF a szépségverseny győztesei Operettek, operák partitúrái színdarabok szövegkönyvei leggyorsabban beszerezhetők TÁLTOS könyvesboltban, Deák utca 0. Lapunk mai száma 20 oldal 21 fényképpel.