Látcső, 1864 (1. évfolyam, 1-91. szám)

1864-07-30 / 60. szám

Julius 30-án 1864. iJttlDBU v/ yy vilii KJáLáé jk-~ mint itt-ott hiszik az aradi bornak, mely még eddig mindig sértetlenül és romlatlanul érkezett Északamerikába, és ott szivesen és aránylag jó áron is megvásároltatott. * Hamis játékosok. Velenczébe legközelebb nagy kétvonat fog megindulni Poroszországból. A berlini lapok, melyek e hírt hozzák, egyszersmind figyelmeztetik a közönséget, hogy nyolc­ hirhe­­dett, s az ottani hatóságok által már többször megbüntetett hamis játékos ez alkalommal úti levelet vett magának Magyarországba, hol az őszt s az egész telet akarják tölteni. Tehát — mint Fortunióban éneklik — az illetőknek jó lesz vi­gyázni, jó lesz vigyázni! * A pesti iparbank igazgatósága követke­zőleg van szervezve. Elnök Rottenbiller Lipót, alelnök Bollender János, igazgatók : Havas Ig­­nácz, Conlegner Károly tanár, Grün J., Diescher József építész, Weber Nép. János czipész és Kunz J. József vászon kereskedő. Jövő hét elején röp­­irat fog megjelenni egyik jeles szakember tollá­ból, mely e jótékony vállalatot részletesen ismer­teti , támogatására úgy hiszszük szükségtelen a buzdítás, mert a közönség eléggé érzi e vállalat életbeléptetésének szükségességét. Színház, irodalom és művészet. □ 4 ffeyerbeer-ünnepélyről szóló indít­ványunkhoz már lapjaink is hozzá szólnak s mindnyájan csatlakoznak azon kívánsá­gunkhoz, melynek teljesítése még egyrész­ről megadja az elhunyt nagy zeneszerző emlékének a hozzá méltó tiszteletet, más részről a műveit külföld előtt megmutatja, hogy Magyarhonban ép úgy megvan a mű­vészet nagy szellemei iránt a hódoló kegye­let, mint akármely más országban, hol ily emlékünnepélyekre rendesen mint félre nem érthető bizonyítékokra hivatkoznak, melyek az illető ország műveltsége mellett nyilat­koznak. Nem is tudjuk, mi gátolhatná a nemzeti színház igazgatóságát a szóban lévő kegyeletes ünnepély minél előbbi megtar­tásában? Az egész oly egyszerű, s elany­­nyira minden nagyobb költség nélkül járó, hogy Radnótsáy úr a sajtó kívánságának visszautasítása által csak is azt mutatná, hogy egy egészséges s erkölcsileg sokat jö­vedelmező eszmét csak azért nem akar meg­testesíteni, mivel a sajtó részéről hozatott először forgalomba, s nem az ő fejében fo­­gamzott meg. Reméljük azonban, hogy az igazgató úr sürgős kötelességei közé fogja számítani azon halhatatlan zeneszerző em­lékének megünnepelését, kinek a nemzeti színház játékrende oly műveket köszön, mint „Hugenották, Ördög Róbert, Próféta, Észak csillaga, Ploermeli búcsú, sat.“ □ Az „Athenaeum“ hírneves angol kriti­kai folyóirat utolsó számában, a magyar lyráról hosszabb műbirálati czikksorozatot kezd meg, melynek elsejében Vörösmarty és Petőfiről emlékzik meg, s irodalmunk e két jelesét egymással párhuzamosaba. Pető­firől azt írja, hogy e „lángelméjű“ költő a tizenkilenczedik század egyik legnagyobb szelleme, míg Vörösmartyról kevésbbé em­lékezik meg dicsérőleg. □ A brü­sseli udvari szik­ház igazgatója Bécsbe érkezett, hogy személyzetét új szer­ződtetések által megszaporítsa. Nem rán­­dulna-e le a tisztelt igazgató úr egyúttal Pestre? Nálunk is van elvinni való. Ceresa urat például szívesen átengednék neki. □ Vidéky János „A keresztények üldözése Pompejiben“ czímű nagy olajfestvénye,mely Olaszországban nagy méltánylásban része­sült, megérkezett, és tulajdonosa Signor D. Fabbro által a nemz. múzeum kerekterme mellett közszemlére kiállíttatott. (Belépti dij 30 kr.) A tiszta jövedelem egy része a múzeumi park fenntartására van szentelve. E kép egész Olaszországban általános sensa­­cziót idézett elő, s mindamellett, hogy a fia­tal művész legelső műve, egy csapással meg­alapította hírnevét. A kitűnő művész — mint előttünk kinyilatkoztatta — jelenleg egy röpiraton dolgozik, melyben a festészeti iskolák legkitűnőbbjeit párhuzamba állítja egymással s végül a magyar festészetről nyilatkozik bővebben. Vidéky úr nem csak kitűnő praktikus, hanem egyszersmind mű­veit theoretikus is, s ennél fogva ez irány­ban is csak figyelemre méltót várhatunk tőle. □ Az ördög piluláiról olvassuk, hogy e kedvelt darab berlini előadására, az átdol­gozást, Dobra Ernő, a Kladderadatsch híres szerkesztője vállalta magára, ki e czélból már Pestre utazott. Várjon a népszínház jelenlegi állapota s a Molnár ellen intézett csőd nem fogja-e a szóban lévő darab ber­lini és pétervári előadását nemcsak késlel­tetni, hanem egészen lehetetlenné tenni? Mi úgy hallottuk, hogy a pilulák készletei és dekorácziói bécsi adósságok miatt ugyan­ott le lennének foglalva. □ Seniora Cuba Isabella a hírneves spa­nyol tánc­osnő, ki a pesti német színházban is kereste egyszer Pepita nyomdokait, s villogó szemein kívül csupán tiszteletre méltó endonpointja által tűnt ki leginkább, legközelebb Philadelphiában meghalt. □ Kisfaludy Sándor költeményei, fran­­czia fordításban. Egy poseni születésű tanár, ki hazai nyelvünket nem rég tanulta meg, Raschkov L ur, közelebb Kisfaludy S. Himfy szerelmeiből több dalt igen sikerül­ten fordított le franczia nyelvre. E gyűjte­ményből egy pár szép mutatványt alkal­munk volt olvashatni. Mint halljuk, a kedé­lyes öreg ur (túl van a 60-non) közelebb Páriába fogja küldeni gyűjteményét s e ked­ves dalokat a franczia közönséggel megis­mertetni szándéka. □ Egy franczia Beeth­oven­-m­ű­vésznő. Frank­furtban jelenleg egy franczia hölgy oly óri­ási diadalokat arat Beethoven műveinek elő­adása által, hogy már ötödik hangversenyt ad, s mindig a szó legveszélyesebb értelmé­ben tömött terem mellett. Viare asszonya azonban nem ,csak kitűnő virtuóz tettleg, hanem egyszersmind elméletileg is. Ő fel­adatául tűzte ki a nagyszerű mester műveit Francziaországban meghonosítani, s e czélra még több művet is írt, melyek a párisi ze­­neitészet előtt nagy figyelmet ébresztettek. Jelenleg egy németországi nagy körútra készül, de nem mint előadó művész, hanem mint theoretikus tanár. Berlinben, Lipcsé­ben, Bécsben és Prágában fölolvasásokat fog­ tartani Beethoven művei és az ezekben nyilatkozó szellem fölött, s Blondint, a még nagyobb kötélmászót. Addig nem nyugodott, szívébe nem tért vissza addig a fájón nélkülözött boldogság és nyugalom, a leg­finomabb kriegli sem esett jól s Groisznak leg­trágárabb életei fölött is csak nagyon fanyar mosolyt reskírozott : mig a hírneves spanyol az ötven előadáshoz még hozzá nem sántikál vagy tizet, s mig Blondin még egyszer föl nem mászik a nyaktörést hirdető, de valósággal másfél milli­omot jelentő kötésre. Donato már ott van a ven­dégszerető jó városban, s most már arra is biztos kilátás vagyon, hogy Blondin visszajő. Bécs bol­dog s Bismarknak nem kell attól tartania, hogy a bécsi népszellem indignácziója politikai számítá­saira váratlan befolyást gyakorol. ** Jó üzlet- A múlt szombaton Andersch József közkatona felakasztása a lotteria rákok­nak jó csomó pénzükbe került. E számokra 3, 19, 23, mintegy négyezer tétel történt 10,000 ftal. A lotteria dühönezők ugyanis kiszámították, hogy nevezett számoknak okvetlenül ki kell jöniök. 3 az álomkönyv szerint az akasztófa szám : 19 (márczius 19 ke) volt az akasztott születése napja, 23-án akasztatott. Egyik szám sem jött ki, és így 10,000 ft. folyt az állam pénztárába. ** A schönbrunni udv. palotában tett elő­készületek, mint hirlik, a porosz királyért történ­nek, kit Gasteinból Bécsbe várnak. A bajor király is közelebb Bécsbe érkeznek, s bizonyos körök­ben egy en miniature congressusról jár a hír. ** Rendkívüli halál. Kramer színigazgató egy irgalmatlan tragédia előadásánál annyira tűzbe jött, hogy lenyelte egyik ragasztott baju­szát s ebből oly tüdőnyavalya keletkezett, mely a szerencsétlennek életét néhány napi betegség után irgalmatlan kínok közt eloltotta. *­ Megtiltott kalapok. Egy bécsi kalapos a maga nemében eredeti és érdekes ritkaság-gyüj­­teménynyel bir. Ő ugyanis mindazon kalapnemek­ből bir egy jól megőrzött mutatványpéldányt, melyek 48 óta Németországban és Olaszország­ban megtiltattak. Tizennyolczra rúgott föl a számuk. ** Világtárlat Bécsben. Mennyit írtak, határoztak, szónokoltak már e tárgyról s még mindig nem tudtak végleges megállapodásra jutni. Most már megint az e tárgyban legközelebb tár­gyalás alá kerülő indítványok azt ajánlják, hogy a tervezett világműtársat 1870ben tartassák meg. A terv közöltessék 1865-ben a külkormányokkal, s az alatt történjék meg minden intézkedés, mi a vállalat sikerét biztositja. ** Babonását, Bécsben. Azt már említet­tük, hogy a múlt héten Bécsben történt kivégez­tetés alkalmával a bitó körül néző­ karzatok állít­tattak fel s ugyanitt korcsmák rögtönöztettek. Újabban a bécsi lapokban azt olvastuk, hogy a hóhér köteléről, a bitóról a nép mohón kapkodva vágott le darabokat, a­hova hozzá fért, a kötélből kis részeket 2—5 írtért, mint szerencse­hozó talismánt árultak, mig a rendőrség az illető üzér­kedőt el nem fogta. A kivégeztetettnek a bitó alatti sírját bécsi öreg nők koszorúk, virágok, kis képekkel ékiték fel. Bécsi dolgok. ** Blondin megint Bécsben. Áldott egy nép az a bécsi,­­ kedélye a mai világban valósá­gos ritkaság. Mi köze neki, hogy Bécsben jelen­leg ép „béke konferenczián“ izzadnak, mely maj­dan a történelem lapjain „bécsi“ névvel fog büsz­kélkedni ; mi gondja rá, hogy legkomolyabb ellen­sége, a német politika krampusza Bismark ar ép falai között időzik; ő mindenre rá sem hederít, hanem megelégszik azon biztosság öntudatában, hogy újra csodálhatja a Donatot, a nagy féllábút, hogy ot­t a *CS“­A „Látcső“re előfizethetni: a kiadóhivatalban (Pest, egyetem-utcza 4. szám) és pedig : félévre (julius — -decem­berig) a kiadó-hivatalból el­vitetve : 5 ft.; házhoz hordással: 6 ff.; postán: 1 fi. — Évnegyedre (juh—• sept.) a kiadó-hiv. elvitetve : 2 fi. 50 kr.; házhoz hordással : 3 fi.; postán : 3 fi. 50 kr. — A vidéki előfizetési összegek bérmentve intézendők a „Látcső“ kiadó­ hivatalához. Külföldi hírek. — Rejtett kincs Mexikóban. Müller báró neve alatt Lipcsében közelebb egy amerikai uta­zás első kötete jelent meg, mely Miksa mexikói császárnak van ajánlva s egyéb csoda dolgok kö­zött egy roppant kincs históriáját is tartalmazza, mely, ha véletlenül valónak találna bizonyulni, Mexikó pénzügyein nagyot lendítene. Míg azon­ban valónak nem bizonyul, legyen szabad azt me­sének tartanunk. Müller báró kijelenti, hogy a tárgy kényességénél fogva se a szereplő szemé­lyeket meg nem nevezheti, se az illető helyisége­ket közelebbről meg nem jelölheti. A történet valóságának kezese s a nagy titok birtokosa csak egy utas. Tán bizony Müller báró maga? Az illető utazót egy indián fölkeresi éji szállásán, megkéri, hogy gyorsan menjen vele s tüskén bokron ke­resztül kasul egy kunyhóba vezeti, melyben egy lelkész fekszik haldokolva — egészen egyedül. A haldokló megmondja, miért hivatta, hogy egyedül idegenhez, Humbold Sándor földijéhez, a ki ij Spanyolország körül oly nagy érdemeket szerzett.

Next