Szinháztörténeti Értesitő, 1954 (3. szám)
1954-12-01 / 3. szám
/ * W < S ß ,c e ,,' - t; Már 1891-ben írja, hogy a népet, közvetlen földijeit, az orosházi, szenttornyai dohánykertészeket, gányókat tanulmányozza.7... Könyvtárat alapít nekik, barátait is ösztönzi, hogy azt gyarapítsák. 1892-ben Bródy Sándor írja neki: „parasztjaidnak viszek könyveket“8; majd Justh mondja el egy levelében Czóbel Minkának: „Én most felolvasásokat rendezek népemnek. Holnap én, — jövő vasárnap Feszty és Bródy“.9... És ugyanebben az esztendőben volt az első előadás-kísérlet, mint ezt egyik leveléből megtudjuk.10 * Justh. mindig jobban kiábrándult a saját osztályából, a szalonok hazug légköre már rövid időre sem tudta lekötni. „Hiábavalónak tartom a társaság életmódját, programmját, mindent...“ írja,11... s egészen a nép, a parasztság felé fordul. Nem „kulturális, művészi álmokba menekül“, ahogy ezt Halász Gábor romantikus elgondolása vallja, nagyúri kedvtelésnek sem szabad törekvéseit tekintenünk, hanem szívós és tudatos munkának magasabb célok megvalósítása érdekében. „A néptől már sokat tanultam, — írta Czóbel Istvánnak, — sokat és újat“, „a társadalom egyes osztályait tanulmányoztam a társadalmi fejlődés stádiumán keresztül“ — végső konklúzióként jutott tehát a magyar parasztsághoz, mint a szerinte legértékesebb elemhez, ezért akarja a kultúra magasabb fokára emelni. Justh a parasztból ki is hozta az ősi magyar tehetséget. Színháza tökéletes akkori dokumentuma ennek és a ma szemszögéből is sok igazat ad neki. „Nézd az Alföldet és parasztjait — mondja Fuimus c. regényének egyik hőse, de valójában Justh maga — övék a jövő. Magyarok érzéseikben, lábuk a magyar földben gyökerezik, tekintetük felfelé irányul. A keleti szemlélődés és a nyugati aktivitás egyesül bennük.“ A könyvtár, a felolvasások, a színház mind eszközei a parasztság felemelésének. Érdekes lenne kideríteni, honnan vette Justh a parasztszínház szervezésének gondolatát. Kozocsa Sándor a 18. századi orosz jobbágyszínházakra gondol, melyekről Justh bizonyára hallott a párizsi szalonok orosz köreiben. Lehet. De talán ennél nagyobb impulzust adtak neki a vásári színházak előadásai, melyeket gyermekkorában bizonyára látott. Édesapám még Justhéinál későbbi évekből is jól emlékszik a Góló és Genovéva ilyen vásári előadására, a sátorra, a rongyokba burkolt Genovévára, az őzikére és a gonosz Gólóra. Természetesen mind a hallomásból ismert orosz, mind a látott népi példa csak a közvetlen impulzust jelentette. Igazi gyökere a társadalom megújításának régóta érlelődő, bár a forradalmi vonaltól távoleső terve volt. A terv megvalósításához tartozott a parasztszínház színpadának megteremtése. 1. A SZÍNPAD Justh egyik 1892-ben írt levelében tesz először említést egy előadáskísérletről, ennél régebbi adatunk nincs. Hol tartották ekkor az első előadásokat, hol folytak az első próbálkozások, nem tudjuk. A következő év tavaszán egy üvegházat ürített ki Justh s azt alakítják át színházzá. „Egy kiürített üvegház, három puszta kőfal, magyar tulipánmintákkal parasztasszonyoktól,. . . néhány 7 Justh Zsigmond levele Czóbel Minkához. 1891. szept. 6. Sz. K. levelestára. 8 Bródy Sándor levele Justh-hoz. 1892. u. o. 9 Justh Zsigmond levele Czóbel Minkához 1893. jún. u. o. io U. az. 1892. u. o. n U. az. 1893. okt. u. o. 105