Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Bauer József - Bauer Lajos - Bauer Lénárd - Bauer Marcussohn (Márkfi) Herman - Bauer Márkfi Lőrincz
709 Bauer 710 sok történeti s aesthetikai czikket különböző lapokba. Lakatos, Arad Tört. III. 43. — Aradi Főgymn. Programmja, 1874—77. Bauer József, orvos-sebész-tudor, Zólyom megye rendes orvosa és Beszterczebánya városi seborvosa. — Munkája : Dissertatio inaug. pract. med. Vita hominis physiologice disquisita. Viennae, 1837. Ziugát és Flór, Magyarországi Orvosi rend Névtára 1840. — Szinnyei Könyvészete. Bauer Lajos, 1848—49. honvéd-őrnagy, szül. 1815 körül Nagy-Enyeden, katonai pályára lépvén, 1848-ban Erdélyben volt főhadnagy a Károly Ferdinand hy-féle 31. gyalog-ezredben, midőn átlépett a honvédekhez; előbb Baldácsi tábornok, később Bem altábornagy főhadsegéde lett. 1849-ben április elején a deési térparancsnokságot vette át, mely tisztét aug. közepéig, a zsibói fegyverletételig teljesítette. Elfogatván, az aradi várba került és 1850. márcz. 14. tiz évi várfogságra ítéltetett; aradi fogságának hitelese után nemsokára meghalt. Emlékiratokat hagyott maga után, melyeket részben a börtönben irt; az 1849. piskii csatáig terjednek, folytatását a halál szakította meg. Makray László adta ki ily czímmel: Bauer őrnagy, Bem tábornok főhadsegédének hagyományai 1848 és 1849-ből. Pest, 1870. (Ism. Hon 252., 253. sz. Figyelő 1871. 1. sz.) M. Hirlap 1850. 119. sz. — Hon 1863. 40. sz. Bauer Lénárd, kegyesrendi tanár, szül. 1856. nov. 4. Esztergomban, a piarista rendbe lépett 1874. szept. 8. és miséspappá felszenteltetett 1880. júl. 4. ; tanár volt Kecskeméten, azután 1882—84-ig a máramaros-szigeti gymnasiumban, 1884-től Léván és 1889-től a tatai algymnasiumban ; magyar nyelvet, történelmet és földrajzt tanít. — Értekezései: Költészetünk az önálló nemzetiség korában. (Kecskeméti gymn. Értesítője 1882.) ; Az emberi tökéletesedésről. (Máramaros-szigeti gymn. Értesítője.) Bauer Marcussohn (Márkfi) Hermán, a szegedi izraelita hitközség jegyzője, szül. 1801-ben Hlubokon, Nyitramegyében ; a tanítói pályára kiképezte magát és a makói zsidó iskolánál nyert alkalmazást, honnan 1834-ben a szegedi zsidó hitközség megválasztotta jegyzőjének. Itt a zsidók magyarosodására rendkívüli hatással volt. 1862-ben nyugdíjaztatott. Meghalt 1874. márcz. 14. Szegeden. — Munkái: 1. A lélek halhatatlanságáról. Szeged, 1836. Két füzet. (Mendelssohn Phaedon-jának nyomán.) — 2. Fromme Ansichten, (u. ott), 1837. — 3. Ünnepélyes beszéd. U. ott, 1843. — 4. Gyászhang 1. Pálffy János úr, Szeged városa tanácsnoka gyászünnepélyére. U. ott, 1844. — 5. Selomon hasonlatai. Magyarítá .. . Buda, 1844 (Salamon példabeszédei magyar és héber szöveggel.) — Hébermagyar zsebszótárra hirdetett aláírási felszólítást 1841. márcz. 23. (A 8 füzetre tervezett munka kéziratban készen volt). Petrik Bibliogr. és Reizner János szives közlése. Bauer Márkfi Lőrincz, magyar osztálytanító a pesti izraelita elemi főiskolánál. Könyvismertetéseket irt a Ben-Chananja-ba (1850.) és egy czikke a Hazánk és a Külföldben (1870.) jelent meg. — Munkái: 1. Kereskedés és áruisme. Székesfehérvár, 1853. — 2. Tanuljunk alaposan németül ... (2. kiadás. Pest, 1861. 3. kiadás. U. ott, 1865.) — 3. Magyar társalgási nyelvtan. U. ott, 1861. (2. kiadás. 1862. 3. jav. és bőv. k. 1865. U. ott.) — 4. Deutsche Elementar-Grammatik. U. ott, 1862. (8. kiadás 1867. 21. bőv. és jav. k. Bpest, 1876. 24. k. 1878. 26. k. 1879. 31. k. 1883. 36. k. 1887. U. ott.) — 5. Épületes erkölcsi beszédek «Pirke Aboth» tanmondatai fölött. Meisel F. A. után magyarította. Pest, 1862. — 6. Bosch-Amanach. Első vezérfonal az izraeli hitoktatásban. Magyarította Mannheimer V. Friedrich után. Pest, 1863. (2. kiadás. U. ott, 1865.)