Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Balogh Pál
ismerkedett. Mint Hahnemann követője tért vissza hazájába s 1826 óta az új gyógyiskola elvei mellett hiven megmaradt. A magyar tud. akadémia első nagygyűlésén 1831. febr. 17. levele tagjává választotta; rendes taggá lett 1835. szept. 14. A berlini s lyoni orvosi társaságok 1834-ben szintén levelező tagjukká választották. Az 1846—47-ben alakult hasonszenvi egyletnek jegyzője volt. 1847-ben a velenczei congressuson a m. orvosok és természetvizsgálók Sopronban tartott VIII. nagygyűlését képviselte. Az iparegyesület eszméje tőle származott, az állatvédő egyesület szintén az ő műve volt. 1856. nyáron ismét külföldre ment és huzamosabb ideig tartózkodott Párisban, Londonban és Brüsselben. 1865-ben élénk részt vett a magyar hasonszenvi orvosegylet szervezésében, mely megalakulása után még azon év decz. 28. elnökévé választotta. Meghalt 1867. szept. 11. Pesten. — Kisebb munkálatai felsorolvák Szinnyei Repertóriuma Történelem I. és II. Term. I. köteteiben és M. tud. társ. Névkönyv 1839—46., M. tud. Akadémia Almanachja 1861—67. évfolyamaiban és a M. T. Akadémia kiadásában megjelent munkák és folyóiratok Czimjegyzékében (1890 ). — Munkái: 1. Dissertatio inaug. medica de evolutione et vita encephali. Pestini, 1823. — 2. A visszaigazitásra való feleletnek visszaigazítása. Feleletül prof. Bugát Pál urnak a magyar nyelv ügyében. U. ott, 1831. — 3. Rövid orvosi értekezés a cholera morbusról. Temesvár, 1831. — 4. A kávé, thén és csokoládé történeti, természethistóriai, diaetetikai é és orvosi tekintetben. Pest, 1831. — 5. Tudományos mívelődésünk története. Buda, 1835.100 aranynyal jutalmaztatott. (Philosophiai pályamunkák I. kötet. Ism. Figyelmező 1835.) — 6. Hahnemann. Emlékbeszéd. Buda, 1844. — 7. Egy pár szó a magyar tudós társaság ügyében. Pest, 1848. — 8. Az olasz tudósok congressusa Velenczében 1847. Pest, 1863. — 9. Des dangers des mariages consangvines. Paris, 1865. — Számos tudományos értekezése jelent meg a Közhasznú Esmeretek Tárában, melyet 180 czikkel gyarapított és az Ujabbkori Ismeretek Tárában is. A nemzeti színház könyvtárában megvan kéziratban: Bronzfő vagy a szökevény, dr. 3 felv. (ford.). Hátrahagyott kéziratait 50 ezer kötetből álló könyvtárával együtt megvette a magyar kormány és azokat a budapesti egyetemi könyvtárba kebelezte be. — Szerkesztette a Tudománytár literatúrai részét 1837-től 1843-ig. Arczképe Lieder által kőre rajzolva jelent meg és a Vahot Imre által kiadott Magyar irók díszképcsarnoka I. lapján (1859.) — Álneve : Kákay Aranka. 31. t. Társ. Névkönyv 1832. 14. — Theterewk,J., Magyarok szül. Napjai 103. (Szül. napját okt. 19-re teszi.) — Ferenczy és Danielik, Magyar írók I. 20. — Vasárnapi Ujság 1858. 43. sz. arczképpel, 1867. 39. sz. arczképpel. — Ország Tükre 1863. 35. SZ. arczképpel. — 31. Orvosok és Term. Munkálatai XIII. 1869. Kőnyom. arczk. Kolintól. (Emlékezete Kátay Gábortól.) — Hon 1870. 71. SZ. — Bakody T. Emlékbeszéd dr. B. P. fölött. Bpest, 1876. — Kelet Népe 1876. 34. 35. sz. —31. Könyv-Szemle XIII. 17.1. — Petrik Bibliogr. és gyászjelentés. Balogh Pál, a Budapesti Hirlap főmunkatársa, szül. 1854. aug. 14. Győrben, hol atyja B. Sándor államhivatalnok volt, legutóbb budai lottó igazgató, anyja szül. Deáky Lilla már 1859-ben elhalt. Első tanulmányait a tatai, nagykanizsai, váczi s budai gymnasiumokban végezte s a budapesti egyetemen három évig bölcseletet hallgatott. 1875-ben a Nemzeti Hirlap és a Fővárosi Lapok tárczarovatába dolgozott; egy év múlva a Nemzeti Hirlap ujdonsági s kritikai rovatainak szerkesztője lett. 1878-ban egy kőnyomatú helyi lap alapításában működött közre. 1879-ben a Pesti Hírlaphoz szerződött, melynek szerkesztőségével 1881-ben részt vett a Budapesti Hirlap alapításában. Ennek évekig országgyűlési tudósítója, 1886—88. években helyettes szerkesztője volt s azóta rendes vezér 14—főtt sajtó alá adatolt 1890. márc. 22.