Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Balogh Vilmos (géresi)
489 Balogh 488 sajátságos roncsoló toroklob (diphteritis) ellen alkalmazott gyógykezelő módszerek bírálata. U. ott, 1876. (Ugyanezen munka német nyelven a lipcsei Internationale homöopathische Presse cz. folyóiratban.) — 9. A roncsoló toroklob. (Néhány felvilágosító szó a szülőkhez.) U. ott, 1877. (Ugyanez német nyelven. U. ott, 1877.) — 10. A parányi gombák jelentősége a fertőző betegségeknél. U. ott, 1880. (Különnyomat a Gyógyászatból.) — 11. A milimár. Népszínmű 3 felv. U. ott, 1880. (A népszínház által 1000 frankos pályanyertes mű és előadatott u. ott először 1882. ápr. 1.) — 12. A Borzáné Marcsája, népszínmű 3 felv. U. ott, 1880. (Először adatott a népszínházban 1880. máj. 8. Ism. Beöthy Zsolt, Szinműirók 3. 1.) — 13. Két év multán, vigj. 1 felv. U. ott, 1881. — 14. Rendelő óra, vigj. 1 felv. U. ott, 1881. (A két utóbbi először adatott a nemzeti színházban 1881. jan. 14. Ism. Beöthy Zsolt, Színműírók 10. 1.) — 16. A botcsinálta doktor. Ford. U. ott, 1881. (Moliére vígjátékai VIII.) — 16. A tót leány, népszínmű 3 felv. U. ott, 1883. (Először adatott a népszínházban 1882. nov. 3.) — 17. Arany lakodalom, dramolette. U. ott, 1885. (Először adatott a nemzeti színházban 1885. febr. 20.) — 18. Sári néni, népszínmű 3 felv. U. ott, 1885. (Először adatott a népszínházban 1885. nov. 21.) — 19. Első segedelem hirtelen előforduló betegségek és baleseteknél a homeopathák eljárása szerint. U. ott, 1889. — 20. Egészségtan, vezérfonalúl a népiskolák számára. U. ott, 1889. — 21. Magán egészségtan, vezérfonalúl felsőbb leányiskolák és tanítónő-képzők számára. U. ott, 1889. (2. kiadás. U. ott, 1890.) — Első drámai kísérlete : A honvéd-huszárok cz. 3 felv. látványos szinmű volt, melyet Bálás Frigyessel együtt irt és Molnár György Budán szinrehozott 1861-ben; ezt követte: "A falu bolondja, 3 felv. népszínmű, mely a budai népszínházban 1862-ben, és Eszter, 3 felv. dráma, mely Koloszvárt adatott; a nemzeti színházban első darabja: Adieu, 1 felv. vigj. 1868. máj. 8. került színre ; ujabban : Czigány Panna, népszínmű 3 felvonásban (a népszínházban először 1884. április 11.); Szobacziczus, vígjáték (Először adatott a népszínházban 1886. szept. 11.); Lakzi után czímű 3 felv. népszínmű 1888. nov. 30. adatott a népszínházban. (Ism. Főv. Lapok 332. sz.) Elintézetlen ügy, szinmű 4. felv. (1890. őszével kerül szinre a nemz. színházban.) Szerkesztette a Hasonszenvi Lapokat 1870. aug. 20-tól 1871. decz. 15-ig. Szépirodalmi munkái Almási Tihamér névvel jelentek meg; használt még Albin álnevet is a Családi Kör, Koszorú és Fővárosi Lapokban (1864—65.) Szinnyei Repertóriuma. Term. — Figyelő IX.—XI., XIII., XVI., XVIII,—XXL, XXV. — Pesti Hirlap 1880. 10. SZ. — Athenaeum Nagy Képes Naptára 1885. 37. 1. arczk. — Lakatos, Arad Története III. 16. — M. Könyvészet 1876. 1880—81. 1885. — Kiszlingstein, M. Könyvészet II. — Petrik Bibliogr. — Szöllössy és E. Illés László, Huszonöt év egy magyar lap életében. 1362. 65. 1. és önéletr. adatok. Balogh Vilmos (géresi), osztálytanácsos a földmivelési minisztériumban, szül. 1851. szept. 9. Czelnán, Alsó-Fehérmegyében, hol atyja, B. József, gr. Teleki Sándor örököseinek birtokán tiszttartó volt. Középiskoláit N.Enyeden, a Bethlenféle főtanodában végezve, Budapestre jött jogot hallgatni, melyet 1874-ben végzett, mire a kereskedelmi minisztériumba lépett mint segédfogalmazó, később a kereskedelem és ipar osztályának titkára lett; 1885-ben mint az országos kiállítás titkára működött. 1886. január 1. a földművelés-, ipar- és keresk. minisztériumban átvette az újonnan fölállított vízjogi osztály vezetését. 1889-ben az újonnan alakult földművelésügyi minisztériumban a dunai ügyosztály vezetésével lett megbízva; ugyanazon év októberében val.