Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Balogh Soós Mihály - Baloghy Ádám (baloghi) - Baloghy Dezső (baloghi) - Baloghy György (baloghi) - Baloghy István (baloghi) - Baloghy József
493 Balogh—Baloghy 494 Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 20. II. 396. — Győry 7., Koszorú 810. 1. — Hon 1878 140. — Fővárosi Lapok 1878. 134. Sz. — Magyarország és a Nagyvilág 1878. 24. sz. arczk. — Petőfi - Társaság Lapja I. 24. sz. (Nekr. Balázs Sándortól.) — Koszorú 1880. III. 97. 1. (Névy László.) 1882. VIII. 566. — Figyelő X. 235. 1. (Életrajza Zalártól.) — Nemzet 1882. 76. sz. — Szinnyei Repertóriuma. Tört. II. — Petrik Bibliographiája és gyászjelentés. Balogh Soós Mihály, orvostudor, győri származású ; a bölcseletet hazájában végezvén, az orvosi tudományok hallgatására külföldi egyetemekre ment és Utrechtben, Leydában tanult; az utóbbi helyen 1766-ban tudori oklevelet nyert. Meghalt? — Munkája : Dissertatio inaug. physico-anatomica exhibens osteogoniam humanam. Trajecti ad Rhenuma, 1766. Horányi Kova Memoria 277. — Weszprémi, Succincta Med. Biogr. IV. 142. Baloghy Ádám (baloghi), köz- és váltóügyvéd, hontmegyei régi nemes család ivadéka, Balogh László írónak fia. Meghalt 1881. márcz. 28. Budapesten 45 éves korában. — Munkái: 1. Adatok az osztrák birodalombeli többi nemzetek alkotm. mozgalmairól, Magyarország történetével egybefüggésben. Pest, 1861. — 2. II. Lajos király ő felsége. Regény. U. ott, 1865. (A borítékon hibásan van Baloghy László nyomtatva.) Nagy Iván, Magyarország Családai I. és Pótlékkötet. — Petrik Könyvészete és gyászjelentés. Baloghy Dezső(baloghi), megyei levéltárnok, szül. 1843. nov. 29 Ipoly-Balogon, Hontmegyében; atyja B. Lajos földbirtokos és anyja Prónay Jozefa korán elhalván, hat éves korától gyámja Prónay Emilia, férjezett farádi Veres Istvánná házánál Szügyben neveltetett; a gymnasiumot 1853-ban kezdte és Losonczon, Rimaszombatban, Pesten, Nagy-Kőrösön végezte. 1864-ben mint katona Olaszországba ment és mint huszárhadnagy részt vett az 1866. custozzai csatában. Innét megkerülve a magyar határokat, negyed évig tartott, lovas marssal Galicziába Brzezanba jutott. 1867 tavaszán megvált a hadseregtől és mezei gazda lett, 1875. segédszolgabiró Tarjánban és Füleken, 1886 óta nógrádmegyei levéltárnok. Kutatásai közben 150 darab magyar nyelvtörténeti ritkaságot másolt és küldött az akadémiának. Czikkeket irt a Borászati Füzetekbe (1871—72 ) és a Közigazgatási Lapokba (1877—78.) — Munkái : 1. Az Ordaskeöy család. Regény két kötetben. Miskolcz, 1879. (Ism. Ellenőr 466. sz.) — 2. Az ember őstörténete nyomozva a magyar nyelvben. Bpest, (1881.) — 3. Ujabb felolvasások az ember őstörténetéről nyomozva a magyar nyelvben. U. ott, (1882.) — 4. Legújabb felolvasások. Az ember őstörténete. U. ott, (1883.) — 5. Szerelmek. Költemények. U. ott, 1884. — 6. Észrevételek a dr. Miklosich Ferencz ur: Die slavischen Elemente im Magyarischen cz.könyvére. Salgó-Tarján, 1887.— 7. 100 eredeti magyar népdal Balassa-Gyarmat, 1889. — Legújabb költeményeit Uj költemények czímmel rendezi jelenleg sajtó alá. M. Könyvészet 1879. 1881—84. és önéletrajzi adatok. Baloghy György (baloghi) —Munkája: 1881. évre megválasztott képviselők. Összeállította rímekben. Budapest, 1885. Horváth Ignácz, M. Irodalom 1885. Baloghy István (baloghi), az egyetemi nyomda napidíjas tisztviselője, B. László írónak fia. Meghalt 1882. Budapesten.— Munkája: A m. kir. egyetemi nyomda termékeinek czimjegyzéke 1777—1877. A magyar országos könyvkiállítás alkalmából összeállította. Budapest, 1882. Nagy Iván, Magyarország Családai. Pótlékkötet. — M. Könyv-Szemle 1882. 419. — Szá zadok 1882. 262. 264. Baloghy József, egri egyházmegyei áldozópap, lyceumi alkönyvtárnok, a bold. szűzről nevezett egervári prépostság segédje. Meghalt 1809-ben. — Munkái: 1. Első Mátyás király levele a holtak meg