Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
Előszó
mányi és mathematikai könyvészet, melyben 4978 írónak 8912 könyve és 2834 külföldi czikke van fölsorolva. Ide tartozik még a Figyelőben 14 évig közölt irodalomtörténeti repertórium 10,560 czímmel és a Hazánkban megjelent 2300 hirlapi czikknek czímeiből álló történelmi repertórium. Az egyetemi könyvtárhoz jutva, a könyvtár rendezésének vezetésével bizattam meg és így munkám elkészítéséhez mind szilárdabb alapot nyertem. Felhasználtam minden fontos adatot, melyet a kezembe került könyvekből meríthettem, így különösen az oly bejegyzéseket is, melyeket a szerzők, ajándékozók, gyűjtők vagy Kaprinay és Toldy Ferencz, a buzgó könyvtárigazgató, a munkák magyarázatára vagy a névtelen szerző nevének földerítésére tettek. Ilyeneket találtam a II. Múzeum könyvtárában is Jankovich Miklós, Mátray Gábor és mások által bejegyezve. Az anyag annyira fölgyűlt már, hogy földolgozásához kezdhettem. Még 1877-ben tettem közzé Egy «Magyar írók Névtárá»-nak Terve cz. dolgozatomat a M. Könyv-Szemlében és egyúttal beterjesztettem ajánlatomat, a munka kiadása végett, a M. Tudom. Akadémiához. Az I. osztály bizottságot küldött ki, mely tervrajzomról indokolt véleményt adjon; a bizottság pártolólag terjeszté tervemet az I. osztály elé, melynek okt. 19. értekezleti jegyzőkönyvéből szükségesnek látom magyarázatul és saját igazolásom végett a következőket ideiktatni: «A bizottság a munkának mutatvány-czikkek kíséretében benyújtott tervét helyesli s némi bővítéssel elfogadandónak tartja. Egy ily munka szüksége annál inkább érezhető, mivel naponként arról kell meggyőződni, hogy az ilynemű munkák, melyekkel ez idő szerint rendelkezünk, se nem elég teljesek, se nem elég megbízhatók... A bizottság azt a módosítást, illetőleg bővítést javasolja, hogy ne csak az önállóan kiadásban megjelent művek szerzői, hanem amenynyire lehet, a folyóiratokban szétszórva található értekezések s egyéb érdemes művek írói is fölvétessenek a névtárba. Emiatt újabb kutatásokra nincs szükség, csupán a felveendő anyag és a szerkesztési munka szaporodik. A 6—8 kötetre tervezett mű talán egy kötettel több, de egyszersmind teljesebb lesz. A névtár kiadására a bizottság szintén helyesli a füzetenként való (5 éves füzetekben) megjelenést oly formán, hogy az Akadémia 8 bétű kiadásai alakjában kéthasábos lapon történjék. Az életrajzi adatok nagyobb, a repertórium, kútfők stb. kisebb betűvel szedve. ... A mű általános érdekeinél