Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Boldogréti Vig László - Boleman Adolf (dezséri) - Boleman Ede - Boleman István (dezséri) - Boleman István
1191 Boldizsár—Boleman 1192 dhia vezetésével bízatott meg. 1886. júl. 10. önálló lelkész lett Kunhegyesen, hol jelenleg is működik. — Értekezései az Egri Egyházm. Közlönyben (1872—76.) és a Borsod-Miskolczi Közlönyben (1884) jelentek meg. Pyrker legendáiból a M. Koronában (1881) közölt fordításokat. — Munkái: 1. Az alsó-miskolczi r. kath. egyházközség egyházi elnökének évi jelentése. Miskolcz, 1883. — 2. Ugyanaz 1885-ről. U. ott. Borsodm. Lapok 1889. 74. (Babik.) Boldizsár (Boldisár) Kálmán (boldogfalva) joghallgató, szül. 1869. nov. 15. Debreczenben, hol a középiskolát a ref. kollégiumban végezte és jelenleg az ottani jogakadémiának hallgatója. — Horatius Ódáinak és Homeros Iliásának fordításával foglalkozott. Versei, elbeszélései és tárczái a debreczeni lapokban jelentek meg (1885 óta) saját neve és Calamus álnévvel; beszélyeket közölt még más vidéki lapokban is. — Munkája: Prósák. Elbeszélések. Debreczen, 1810. Bud. Hirlap 1890. 103. sz. és önéletrajzi adatok. Boldogréti Vig László L. Horvát István. Boleman Adolf (dezséri), ügyvéd, 1848 -49-ben honvéd-százados volt; később uradalmi gyárigazgató. Meghalt 1882. aug. 9. Nagy-Kálán 56. évében. — Értekezése a Jogtudományi Közlönyben jelent meg 1868-ban. — Lefordította németre Réső Ensel Sándornak Esküdtszék Magyarországon cz. munkáját (Pest, 1867.) — Szerkesztette a Pester Tageblattot 1866. decz. 2-től 1867. szept. 29-ig. Gyászjelentés. Boleman Ede, gyógyszerész, a lévai ág. ev. egyház helyettes felügyelője, id. B. János fia. Meghalt 1884. szept. 1849. évében Léván. — Régészeti levelet irt az Arch. Értesítőbe (1870. 107. 1.) — Értekezése : A szántó-magyarádi ásványforrások rövid ismertetése, megjelent az Orvosok és Term. XI. Pozsonyban 1865. Munkálataiban (1866.) tartott ülésének térképpel. 31. Orv. és Term. .Munkálatai III. Pest, 1843. 91. 122. — Gyászjelentés. Boleman István (dezséri), a pozsonyi ág. ev. lyceum igazgató-hittanára, Ferencz-József-rend lovagja, magyar nemes családból szül. 1795. máj. 9. Krzsidliczén Csehországban, hol atyja, B. István lelkész volt, ki később a garanszeghi (Zólyomm.) ág. ev. egyház lelkészévé választatott meg. B. István ekkor szüleivel régi hózába költözött és középiskoláit Selmeczen, a theologiát Pozsonyban és Tübingában végezte; ezután Berczelen Baloghy Lajosnál volt nevelő s 1815. okt. 10. Losonczra a szónoklati tanszékre választatott meg az ev. ref. iskolába; innét 1820-ban Selmeczre a syntaxis tanárává, 1840-ben a pozsonyi lyceum theologiai tanárává választatott. 1869. jan. 14. tanársága félszázados évfordulóján kapta a Ferencz-József-rend keresztjét. Meghalt 1882. júl. 12. Pozsonyban. — Michnay András lyceumi igazgató fölött mondott gyászbeszéde megjelent a pozsonyi ág. ev. Gymnasium Értesítőjében (1858). Néhány szó a dráma elméletéről (U. ott, 1860.); irt a Prot. Jahrbuchba (1856.) és az Egyházi Reformba (1871) is czikkeket. — Munkái: 1. Carmen Danieli Kanka rectori et professori primario. Schemnicii, 1814. — 2. Rhetorica ex indole sermonis explicita. Pestini, 1836. (és u. ott, 1853.) — 3. A dicső szabadságra emelkedő oskola. Pozsony, 1848. — 4. Pál apostolnak a korinthusiakhoz irott első és második levele. Röviden magyarázta. U. ott, 1860. két kötet. — Kéziratban: Grammatica latinae sermonis indole explicita . A nyelv természetéből megfejtett logica; Aesthetika. Tud. Tár 1835. (Toldy Bibliographiája.) — Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai 49. — Prot. Jahrbuch 1854. 1991. — Prot. Képes Naptár 1871. arczk. — Eggenberger Bibliographiája 1848. — Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.