Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
A - Ambrus István - Ambrus József - Ambrus Lajos - Ambrus Mór - Ambrus Sándor - Ambrus Zoltán - Ambschel Antal
153 Ambrus— Ambschel 154 szenteltetett 1882-ben, Kis-Várdán volt káplán egy évig, azután Egerbe hivatott tanárnak. — Munkái: 1. Az új szövetségi szent könyvek kánoni története. Hittudori értekezés. Eger, 1885. — 2. A socialismus. Eger, 1889. (Pályanyertes mít. Ism. Irod. Szemle 5. sz. Magyar Sion 1471.) Catalogus Bibl. Joann. Card. Simor. — Corvina 1889. 4. sz. — Schematismus Cleri Aglien. Ambrus István, L. Szekula Gyula. Ambrus József, ügyvéd, a nagyváradi akadémián végezte 1839 ben a jogot. Midőn ugyanott a költészeti osztályban tanult, a következő kis munkája jelent meg: Búcsúszó Klobusiczky Kohauth Venczel úrhoz, a nagyváradi kir. gymnasiumban a költészet rendes oktatójához oskolatársai nevében. Nagyvárad, 1834. Petrik, Bibliogr. — Bozóky, Nagyváradi kir. Akadémia százados múltja. Ambrus Lajos, állami főreáliskolai tanár Pécsett, szül. 1841-ben Ádándon, Somogymegyében; 1871-ben a magyar nyelvből és mathematikából tanári képesítést nyert, mire a pécsi főreáliskolához neveztetett ki tanárnak. — Munkája: Tornatanítás a néptanodákban. 2. kiadás. Pécs, 1872. Petrik Könyvész. — Felsmann Névkönyve. Ambrus Mór, gymn. tanár, született 1845-ben Szentesen, ev. ref. vallású szülőktől ; a magyar nyelv, irodalom és latin nyelvből tanári képesítést nyert. 1873. jan. óta segédtanár volt a losonczi m. kir. áll. tanítóképző intézetben; ugyanazon év május 4. a losonczi gymnasium tanárává neveztetett; 1873. okt. 1-től 1876. febr. 11-ig helyettes, ezután rendes tanárrá neveztetvén ki, azóta ezen minőségben működik ugyanott. — A losonczi gymnasium 1875/76. Értesítőjében: Ráday Pál XVIII. századbeli vallásos lyrai költőről értekezett. — Munkája: Vázlatok a losonczi gymnasium háromszázados életéből. Losoncz, 1885. — Alapította s szerkesztette a Losonczi Lapokat 1873. máj. 4-től 1875 végéig. Ambrus Sándor, székesfehérvári egyházmegyei áldozó pap, szül. 1807-ben, pappá szenteltetett 1833-ban; plébános lett Csákberényben 1842. esperes 1850-ben; később Pátkára helyezték át, hol 1868. febr. 23. meghalt. — A budapesti növendék-papság Munkálatai I. kötetében 1833-ban fordította két társával Justin vértanú első védiratát. — Munkái: 1. Értekezés a hittanító, iskolaigazgató és kerületfelügyelői hivatalról. Székesfehérvár, 1841. — 2. Sz. István első magyarkirály érdemei. U. ott, 1843. Schematismus Cleri dioec. Alba-Regal, 1862. 57. 122. — Moenich és Vutkovich, Magyar írók 429. — Munkálatok XLIV. — Petrik Bibliogr. Ambrus Zoltán, a m. földhitelintézet tisztviselője Budapesten, szül. 1861. febr. 22. Debreczenben. Irt könyvismertetéseket és bírálatokat a Fővárosi Lapokba Spectator álnévvel és T. Z. jegy alatt (1879—82); irodalmi tárgyú czikkeket az Egyetértésbe névaláírással és névbetűkkel, s akadémiai tudósításokat a Budapesti Hírlapba f. p. jegy alatt (1883—84); párisi tárczaleveleket a Nemzetbe (1885) Flaneur álnév alatt; feuilletonokat az Ország-Világba, Május, Rab Jenő álnevek s különböző jegyek alatt (1886—87); majd ismét színházi tárczákat a Pesti Naplóba (1888— 1889). Dolgozott még a Budapesti Szemlébe (1884., 89.), Szana Koszorújába, Keszler Harmóniájába, a Magyar Salonba, a Vasárnapi Ifjságba s a Hétbe. Fordította Grillparzer Medea cz. szomorújátékát a nemzeti színháznak, Malot Marichettejét a Bud. Hírlapnak, s ezeken kivül sok apróbb dolgot. — Munkája: Holdenis Meta. Regény. Cherbuliez Viktor után ford. Budapest, 1888. Két kötet. (Egyetemes Regénytár II. évf.) M. Salon 1888. VIII. k. arczk. — P. Napló 1889. 41. SZ. — M. Könyvészet 1887. és Önéletr. adatok. Ambschel Antal, jezsuita, később világi pap és tanár, szül. 1751. márcz. 9. Győrött, 1768-ban a jezsuiták szerzetébe lépett; felsőbb tanulmányait Bécsben véd